Az első ipari forradalom
(kb. 1760–1850)
Az első ipari forradalom Angliából indult a 18. század második felében, majd fokozatosan átterjedt Európa más területeire és Észak-Amerikára. Lényege, hogy a termelésben egyre nagyobb szerepet kaptak a gépek, és a kézi munkát fokozatosan felváltotta a gépesített gyáripar. Az ipari forradalom alapvető energiaforrása a gőz lett.
1. Az ipari forradalom előzményei
- Angliában a polgárság megerősödött, a feudális kötöttségek fokozatosan visszaszorultak.
- A gyarmatosítás és a világkereskedelem révén jelentős tőke halmozódott fel, amelyet a vállalkozók az ipar fejlesztésébe fektettek.
- A népesség növekedése miatt nőtt a kereslet az élelmiszerek és az iparcikkek iránt.
- Anglia jelentős szén- és vasérckészletekkel rendelkezett.
- A mezőgazdaság fejlődése több embert tett szabaddá az ipar számára.
A mezőgazdaság átalakulása
Angliában elterjedt a vetésforgó, amely lehetővé tette a terméshozam növelését. A korábbi ugar helyett takarmánynövényeket is termesztettek, így több állatot tudtak tartani, és több trágyát tudtak felhasználni.
Az angol bekerítések során a korábban közösen használt földeket bekerítették és magántulajdonba vonták. A földjüket elvesztő parasztok közül sokan a városokba költöztek, ahol bérmunkásként helyezkedtek el.
→ Több élelmiszer + több munkaerő + növekvő kereslet → kedvező feltételek az ipari forradalomhoz.
2. A textilipar forradalma
Az ipari forradalom elsőként a textiliparban bontakozott ki.
Az angol textilipar fontos nyersanyaga lett a gyapot (pamut), amelyet főként az amerikai ültetvényeken termesztettek és Angliában dolgozták fel.
A textiliparban egymás után jelentek meg a fonó- és szövőgépek, amelyek sokkal gyorsabbá tették a termelést.
Fontos találmányok:
- Fonó Jenny (James Hargreaves)
- vízikerékkel működő fonógép
- gépi szövőszék
A gépesítés következtében a textiliparban sokkal több árut, gyorsabban és olcsóbban tudtak előállítani.
3. A gőzgép és a gyáripar kialakulása
Az ipari forradalom egyik legfontosabb találmánya a gőzgép volt. James Watt 1769-ben szabadalmaztatta továbbfejlesztett gőzgépét.
A gőzgép előnye az volt, hogy nem volt szükség sem emberi, sem állati erőre, illetve vízenergiára: a gőz energiáját mechanikai munkává alakította. A gőzgép alkalmazása lehetővé tette, hogy a gépeket egyre több területen használják.
Ennek következtében fejlődött: szénbányászat → vaskohászat → gépgyártás → gépesített ipar
Mert a gépek működtetéséhez nagy mennyiségű szénre volt szükség, a gépek és vasutak gyártásához pedig egyre több vasra.
A gyáripar kialakulása
A gépek miatt a termelés egyre inkább gyárakba koncentrálódott.
A gyáripar jellemzői:
- gépek alkalmazása,
- nagy mennyiségű termelés,
- munkamegosztás,
- bérmunkások alkalmazása,
- a termelés gyorsabbá és olcsóbbá válása.
A manufaktúrát fokozatosan felváltotta a gépesített gyáripar.
4. A közlekedés forradalma
Az ipar fejlődésével egyre több nyersanyagot és készterméket kellett szállítani. Ez felgyorsította a közlekedés fejlődését.
Gőzhajó
Robert Fulton 1807-ben megépítette a (Clermont nevű) gőzhajót, amely a Hudson folyón közlekedett. A gőzhajózás később a tengeri közlekedésben is elterjedt.
Vasút és gőzmozdony
George Stephenson 1825-ben megépítette a Rocket nevű gőzmozdonyt, amely az első közforgalmú vasútvonalon közlekedett Angliában.
A vasút jelentősége:
- gyorsabbá vált a személy- és áruszállítás,
- csökkentek a szállítási költségek,
- összekapcsolta a termelő- és fogyasztóterületeket,
- elősegítette az ipar és a kereskedelem további fejlődését.
Távíró
Samuel Morse feltalálta az elektromos távírót, amely lehetővé tette, hogy az üzenetek nagy távolságra is gyorsan eljussanak. A hozzá kapcsolódó jelrendszert Morse-kódnak nevezzük.
Az ipari forradalom nemcsak az áruk, hanem az információ továbbítását is felgyorsította.
5. Az ipari forradalom társadalmi következményei
Az ipari fejlődés következtében gyorsan növekedtek a városok. Az emberek közül egyre többen költöztek a városokba, hogy a gyárakban munkát vállaljanak.
Felgyorsult az urbanizáció, vagyis a városiasodás.
A nagyvárosokban kialakultak:
- gyárnegyedek,
- munkáslakónegyedek,
- zsúfolt és rossz körülmények között élő nyomornegyedek.
Új társadalmi rétegek
Az ipari társadalom két fontos csoportja:
Tőkés polgárság:
- gyártulajdonosok,
- nagyvállalkozók,
- bankárok,
- jelentős vagyonnal rendelkeztek.
Munkásság:
- a gyárakban bérmunkásként dolgozott,
- munkájáért fizetést kapott,
- jogilag szabad volt, de gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetben élt.
A munkások helyzete
- hosszú munkaidőben dolgoztak,
- alacsony béreket kaptak,
- rossz munkakörülmények között dolgoztak,
- nem rendelkeztek megfelelő munkavédelemmel,
- gyermekeket is foglalkoztattak.
A munkások érdekeik védelmére szakszervezeteket és segélyegyleteket hoztak létre.
A munkások egyik legfontosabb érdekvédelmi eszköze a sztrájk, vagyis a munkabeszüntetés lett.
6. Az ipari forradalom további következményei
Az ipari fejlődés hosszabb távon jelentősen megváltoztatta az életkörülményeket.
- Nőtt a termelés és az áruk mennyisége.
- Gyorsult a közlekedés és a kereskedelem.
- Gyorsan növekedtek a városok.
- Nőtt a népesség.
- Fejlődött az egészségügy és a közegészségügy.
- A városokban fokozatosan kiépítették a vízvezetéket, csatornahálózatot és közvilágítást.
Az orvostudomány fejlődésének fontos eredménye volt Edward Jenner himlő elleni védőoltása.
Amit mindenképpen tudni kell az érettségire
Fontos nevek
- James Watt – gőzgép tökéletesítése
- James Hargreaves – Fonó Jenny
- Robert Fulton – gőzhajó
- George Stephenson – gőzmozdony
- Samuel Morse – távíró
- Edward Jenner – himlő elleni védőoltás
Fontos évszámok
- 1769 – Watt gőzgépének szabadalma
- 1807 – Fulton gőzhajója
- 1825 – Stephenson gőzmozdonya
Kulcsfogalmak
Ipari forradalom: a termelés gépesítésével és a gyáripar kialakulásával járó gazdasági-társadalmi átalakulás a 18–19. században.
Gyáripar: gépekkel, nagyüzemi keretek között, bérmunkások alkalmazásával folyó termelés.
Munkamegosztás: a termelési folyamat felosztása több részfeladatra, amelyeket különböző munkások végeznek.
Bérmunka: olyan munkavégzés, amelyért a munkás fizetést, vagyis bért kap.
Tőkés polgárság: a gyárakkal, vállalkozásokkal, bankokkal és jelentős tőkével rendelkező társadalmi réteg.
Munkásság: a gyárakban és más üzemekben bérmunkásként dolgozó társadalmi réteg.
Urbanizáció: városiasodás; a városok növekedése és a városi lakosság arányának növekedése.
Szakszervezet: a munkások érdekvédelmi szervezete, amely a munkakörülmények és a bérek javításáért lép fel.
Sztrájk: a munkások szervezett munkabeszüntetése, amellyel követeléseiknek próbálnak érvényt szerezni.
Vetésforgó: olyan mezőgazdasági módszer, amelyben a különböző növényeket meghatározott sorrendben termesztik ugyanazon a földterületen, így növelhető a terméshozam.
Bekerítés: Angliában a közösen használt földek magánkézbe vétele és bekerítése, amely sok paraszt földvesztéséhez és városba költözéséhez vezetett.
Ellenőrizd magad!
Gondold át a választ, majd kattints a ▶ nyílra az ellenőrzéshez!
1. . Hol és mikor indult az első ipari forradalom?
Angliában, a 18. század második felében, és a 19. század közepéig tartott.
2. Milyen változások teremtették meg az ipari forradalom feltételeit Angliában?
A mezőgazdaság fejlődése, a népesség növekedése, a gyarmatokkal és a világpiaccal folytatott kereskedelem, valamint a felhalmozódott tőke biztosította a szükséges munkaerőt, piacot és pénzt az ipar fejlődéséhez.
3. Miért éppen a textiliparban kezdődött az ipari forradalom?
A textilipari termékek iránt nagy volt a kereslet, és a gyapot feldolgozását egymás után megjelenő fonó- és szövőgépekkel lehetett gépesíteni.
4. Milyen következményekkel járt a textilipar gépesítése?
Sokkal gyorsabban és nagyobb mennyiségben tudtak termelni, ezért az áruk olcsóbbá váltak, és a termelés egyre inkább gyárakba koncentrálódott.
5. Miért volt fontos James Watt gőzgépe az ipari forradalomban?
A gőzgép a gőz energiáját mechanikai munkává alakította, ezért a gépek működtetése már nem függött a víz energiájától. A gőzgép alkalmazása felgyorsította az ipar fejlődését.
6. Hogyan alakult ki a gyáripar?
A gépek alkalmazása miatt a termelés egyre nagyobb üzemekbe koncentrálódott, ahol bérmunkások dolgoztak, és a munkát részfeladatokra osztották.
7. Hogyan változtatta meg az ipari forradalom a közlekedést?
Megjelent a gőzhajó és a vasút, amelyek gyorsabbá és olcsóbbá tették az áruk és az emberek szállítását. Az elektromos távíró pedig felgyorsította az információ továbbítását.
8. Milyen társadalmi változásokat okozott az ipari forradalom?
Megerősödött a tőkés polgárság és kialakult a modern ipari munkásság. Gyorsan növekedtek a városok, vagyis felgyorsult az urbanizáció.
9. Milyen volt a munkások helyzete az ipari forradalom kezdetén?
Hosszú munkaidő, alacsony bérek és rossz munkakörülmények jellemezték helyzetüket. Gyakori volt a gyermekmunka is. Érdekeik védelmére szakszervezeteket hoztak létre, és sztrájkokat szerveztek.
10. Mi volt a bekerítések és a mezőgazdaság fejlődésének szerepe az ipari forradalomban?
A mezőgazdaság fejlődése több élelmiszert biztosított a növekvő népesség számára, a bekerítések miatt földjüket elvesztő parasztok közül pedig sokan a városokba költöztek, és az iparban vállaltak munkát.
Szeretnéd magaddal vinni tanuláshoz? Töltsd le ingyen PDF-ben!
A Törizzotthon mögött nincs szerkesztőség vagy kiadó – csak sok munka, rengeteg ötlet és az a cél, hogy a történelemtanárok minél több ingyenesen használható, valóban működő tanórai ötlethez jussanak.
Ha úgy érzed, hogy ez a cikk segített neked, meghívhatsz minket egy kávéra.
Köszönjük, hogy segítesz életben tartani a Törizzotthon közösségét!
A támogatás teljesen önkéntes, és a Törizzotthon minden tartalma továbbra is ingyenesen elérhető marad.
Ajánlott cikkek
📌 facebook.com/torizzotthon
Leave a Reply