Az első ipari forradalom
Az első ipari forradalom

IV/2. Az első ipari forradalom: textilipar, közlekedés, gyáripar

Az első ipari forradalom
(kb. 1760–1850)

Az első ipari forradalom Angliából indult a 18. század második felében, majd fokozatosan átterjedt Európa más területeire és Észak-Amerikára. Lényege, hogy a termelésben egyre nagyobb szerepet kaptak a gépek, és a kézi munkát fokozatosan felváltotta a gépesített gyáripar. Az ipari forradalom alapvető energiaforrása a gőz lett.

1. Az ipari forradalom előzményei

  • Angliában a polgárság megerősödött, a feudális kötöttségek fokozatosan visszaszorultak.
  • A gyarmatosítás és a világkereskedelem révén jelentős tőke halmozódott fel, amelyet a vállalkozók az ipar fejlesztésébe fektettek.
  • A népesség növekedése miatt nőtt a kereslet az élelmiszerek és az iparcikkek iránt.
  • Anglia jelentős szén- és vasérckészletekkel rendelkezett.
  • A mezőgazdaság fejlődése több embert tett szabaddá az ipar számára.

A mezőgazdaság átalakulása

Angliában elterjedt a vetésforgó, amely lehetővé tette a terméshozam növelését. A korábbi ugar helyett takarmánynövényeket is termesztettek, így több állatot tudtak tartani, és több trágyát tudtak felhasználni.

Az angol bekerítések során a korábban közösen használt földeket bekerítették és magántulajdonba vonták. A földjüket elvesztő parasztok közül sokan a városokba költöztek, ahol bérmunkásként helyezkedtek el.

→ Több élelmiszer + több munkaerő + növekvő kereslet → kedvező feltételek az ipari forradalomhoz.

2. A textilipar forradalma

Az ipari forradalom elsőként a textiliparban bontakozott ki.

Az angol textilipar fontos nyersanyaga lett a gyapot (pamut), amelyet főként az amerikai ültetvényeken termesztettek és Angliában dolgozták fel.

A textiliparban egymás után jelentek meg a fonó- és szövőgépek, amelyek sokkal gyorsabbá tették a termelést.

Fontos találmányok:

  • Fonó Jenny (James Hargreaves)
  • vízikerékkel működő fonógép
  • gépi szövőszék

A gépesítés következtében a textiliparban sokkal több árut, gyorsabban és olcsóbban tudtak előállítani.

3. A gőzgép és a gyáripar kialakulása

Az ipari forradalom egyik legfontosabb találmánya a gőzgép volt. James Watt 1769-ben szabadalmaztatta továbbfejlesztett gőzgépét.

A gőzgép előnye az volt, hogy nem volt szükség sem emberi, sem állati erőre, illetve vízenergiára: a gőz energiáját mechanikai munkává alakította. A gőzgép alkalmazása lehetővé tette, hogy a gépeket egyre több területen használják.

Ennek következtében fejlődött: szénbányászat → vaskohászat → gépgyártás → gépesített ipar

Mert a gépek működtetéséhez nagy mennyiségű szénre volt szükség, a gépek és vasutak gyártásához pedig egyre több vasra.

A gyáripar kialakulása

A gépek miatt a termelés egyre inkább gyárakba koncentrálódott.

A gyáripar jellemzői:

  • gépek alkalmazása,
  • nagy mennyiségű termelés,
  • munkamegosztás,
  • bérmunkások alkalmazása,
  • a termelés gyorsabbá és olcsóbbá válása.

A manufaktúrát fokozatosan felváltotta a gépesített gyáripar.

4. A közlekedés forradalma

Az ipar fejlődésével egyre több nyersanyagot és készterméket kellett szállítani. Ez felgyorsította a közlekedés fejlődését.

Gőzhajó

Robert Fulton 1807-ben megépítette a (Clermont nevű) gőzhajót, amely a Hudson folyón közlekedett. A gőzhajózás később a tengeri közlekedésben is elterjedt.

Vasút és gőzmozdony

George Stephenson 1825-ben megépítette a Rocket nevű gőzmozdonyt, amely az első közforgalmú vasútvonalon közlekedett Angliában.

A vasút jelentősége:

  • gyorsabbá vált a személy- és áruszállítás,
  • csökkentek a szállítási költségek,
  • összekapcsolta a termelő- és fogyasztóterületeket,
  • elősegítette az ipar és a kereskedelem további fejlődését.

Távíró

Samuel Morse feltalálta az elektromos távírót, amely lehetővé tette, hogy az üzenetek nagy távolságra is gyorsan eljussanak. A hozzá kapcsolódó jelrendszert Morse-kódnak nevezzük.

Az ipari forradalom nemcsak az áruk, hanem az információ továbbítását is felgyorsította.

5. Az ipari forradalom társadalmi következményei

Az ipari fejlődés következtében gyorsan növekedtek a városok. Az emberek közül egyre többen költöztek a városokba, hogy a gyárakban munkát vállaljanak.

Felgyorsult az urbanizáció, vagyis a városiasodás.

A nagyvárosokban kialakultak:

  • gyárnegyedek,
  • munkáslakónegyedek,
  • zsúfolt és rossz körülmények között élő nyomornegyedek.

Új társadalmi rétegek

Az ipari társadalom két fontos csoportja:

Tőkés polgárság:

  • gyártulajdonosok,
  • nagyvállalkozók,
  • bankárok,
  • jelentős vagyonnal rendelkeztek.

Munkásság:

  • a gyárakban bérmunkásként dolgozott,
  • munkájáért fizetést kapott,
  • jogilag szabad volt, de gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetben élt.

A munkások helyzete

  • hosszú munkaidőben dolgoztak,
  • alacsony béreket kaptak,
  • rossz munkakörülmények között dolgoztak,
  • nem rendelkeztek megfelelő munkavédelemmel,
  • gyermekeket is foglalkoztattak.

A munkások érdekeik védelmére szakszervezeteket és segélyegyleteket hoztak létre.

A munkások egyik legfontosabb érdekvédelmi eszköze a sztrájk, vagyis a munkabeszüntetés lett.

6. Az ipari forradalom további következményei

Az ipari fejlődés hosszabb távon jelentősen megváltoztatta az életkörülményeket.

  • Nőtt a termelés és az áruk mennyisége.
  • Gyorsult a közlekedés és a kereskedelem.
  • Gyorsan növekedtek a városok.
  • Nőtt a népesség.
  • Fejlődött az egészségügy és a közegészségügy.
  • A városokban fokozatosan kiépítették a vízvezetéket, csatornahálózatot és közvilágítást.

Az orvostudomány fejlődésének fontos eredménye volt Edward Jenner himlő elleni védőoltása.

Amit mindenképpen tudni kell az érettségire

Fontos nevek

  • James Watt – gőzgép tökéletesítése
  • James Hargreaves – Fonó Jenny
  • Robert Fulton – gőzhajó
  • George Stephenson – gőzmozdony
  • Samuel Morse – távíró
  • Edward Jenner – himlő elleni védőoltás

Fontos évszámok

  • 1769 – Watt gőzgépének szabadalma
  • 1807 – Fulton gőzhajója
  • 1825 – Stephenson gőzmozdonya

Kulcsfogalmak

Ipari forradalom: a termelés gépesítésével és a gyáripar kialakulásával járó gazdasági-társadalmi átalakulás a 18–19. században.

Gyáripar: gépekkel, nagyüzemi keretek között, bérmunkások alkalmazásával folyó termelés.

Munkamegosztás: a termelési folyamat felosztása több részfeladatra, amelyeket különböző munkások végeznek.

Bérmunka: olyan munkavégzés, amelyért a munkás fizetést, vagyis bért kap.

Tőkés polgárság: a gyárakkal, vállalkozásokkal, bankokkal és jelentős tőkével rendelkező társadalmi réteg.

Munkásság: a gyárakban és más üzemekben bérmunkásként dolgozó társadalmi réteg.

Urbanizáció: városiasodás; a városok növekedése és a városi lakosság arányának növekedése.

Szakszervezet: a munkások érdekvédelmi szervezete, amely a munkakörülmények és a bérek javításáért lép fel.

Sztrájk: a munkások szervezett munkabeszüntetése, amellyel követeléseiknek próbálnak érvényt szerezni.

Vetésforgó: olyan mezőgazdasági módszer, amelyben a különböző növényeket meghatározott sorrendben termesztik ugyanazon a földterületen, így növelhető a terméshozam.

Bekerítés: Angliában a közösen használt földek magánkézbe vétele és bekerítése, amely sok paraszt földvesztéséhez és városba költözéséhez vezetett.

Ellenőrizd magad!

Gondold át a választ, majd kattints a ▶ nyílra az ellenőrzéshez!

1. . Hol és mikor indult az első ipari forradalom?

Angliában, a 18. század második felében, és a 19. század közepéig tartott.

2. Milyen változások teremtették meg az ipari forradalom feltételeit Angliában?

A mezőgazdaság fejlődése, a népesség növekedése, a gyarmatokkal és a világpiaccal folytatott kereskedelem, valamint a felhalmozódott tőke biztosította a szükséges munkaerőt, piacot és pénzt az ipar fejlődéséhez.

3. Miért éppen a textiliparban kezdődött az ipari forradalom?

A textilipari termékek iránt nagy volt a kereslet, és a gyapot feldolgozását egymás után megjelenő fonó- és szövőgépekkel lehetett gépesíteni.

4. Milyen következményekkel járt a textilipar gépesítése?

Sokkal gyorsabban és nagyobb mennyiségben tudtak termelni, ezért az áruk olcsóbbá váltak, és a termelés egyre inkább gyárakba koncentrálódott.

5. Miért volt fontos James Watt gőzgépe az ipari forradalomban?

A gőzgép a gőz energiáját mechanikai munkává alakította, ezért a gépek működtetése már nem függött a víz energiájától. A gőzgép alkalmazása felgyorsította az ipar fejlődését.

6. Hogyan alakult ki a gyáripar?

A gépek alkalmazása miatt a termelés egyre nagyobb üzemekbe koncentrálódott, ahol bérmunkások dolgoztak, és a munkát részfeladatokra osztották.

7. Hogyan változtatta meg az ipari forradalom a közlekedést?

Megjelent a gőzhajó és a vasút, amelyek gyorsabbá és olcsóbbá tették az áruk és az emberek szállítását. Az elektromos távíró pedig felgyorsította az információ továbbítását.

8. Milyen társadalmi változásokat okozott az ipari forradalom?

Megerősödött a tőkés polgárság és kialakult a modern ipari munkásság. Gyorsan növekedtek a városok, vagyis felgyorsult az urbanizáció.

9. Milyen volt a munkások helyzete az ipari forradalom kezdetén?

Hosszú munkaidő, alacsony bérek és rossz munkakörülmények jellemezték helyzetüket. Gyakori volt a gyermekmunka is. Érdekeik védelmére szakszervezeteket hoztak létre, és sztrájkokat szerveztek.

10. Mi volt a bekerítések és a mezőgazdaság fejlődésének szerepe az ipari forradalomban?

A mezőgazdaság fejlődése több élelmiszert biztosított a növekvő népesség számára, a bekerítések miatt földjüket elvesztő parasztok közül pedig sokan a városokba költöztek, és az iparban vállaltak munkát.

Szeretnéd magaddal vinni tanuláshoz? Töltsd le ingyen PDF-ben!

Segített neked ez az írás? Jelezd egy kattintással!

A Törizzotthon mögött nincs szerkesztőség vagy kiadó – csak sok munka, rengeteg ötlet és az a cél, hogy a történelemtanárok minél több ingyenesen használható, valóban működő tanórai ötlethez jussanak.

Ha úgy érzed, hogy ez a cikk segített neked, meghívhatsz minket egy kávéra.

☕ Egy kávé árával segítek

Köszönjük, hogy segítesz életben tartani a Törizzotthon közösségét!
A támogatás teljesen önkéntes, és a Törizzotthon minden tartalma továbbra is ingyenesen elérhető marad.

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon!
📌 facebook.com/torizzotthon

Leave a Reply

Your email address will not be published.