A történelem személyes arca

🟦 DANKAI MÁTYÁS TOLLÁBÓL

Bankjegytervezés a digitális oktatás időszakában

Hogyan ellenőrizzük a történelmi tudást úgy, hogy közben valóban a diák gondolkodjon és alkosson? A mesterséges intelligencia és a különféle digitális alkalmazások gyors térnyerése új kihívás elé állítja a pedagógusokat. Egyre gyakrabban merül fel a kérdés: hogyan lehet olyan feladatokat adni, amelyek valóban a tanulók önálló gondolkodását, kreativitását és személyes munkáját tükrözik?

A tantermen kívüli digitális munkarend időszakában ezért tudatos döntés volt részemről, hogy a kilencedik évfolyamos diákoktól ezúttal nem prezentációkat, online posztereket vagy mesterséges intelligencia segítségével előállított produktumokat vártam, hanem kézzel készített alkotásokat. A feladat során sem mesterséges intelligencia, sem különféle grafikai alkalmazások használata nem volt megengedett: a tanulóknak saját ötleteikre, történelmi tudásukra és vizuális önkifejezésükre kellett támaszkodniuk.

Frank Ágnes „Történelmi portré készítése” című módszertani ötlete inspiráló kiindulópontot jelentett számomra. A portrékészítés alapgondolatát továbbgondolva egy-egy feladatot készítettem a Budapest XXII. Kerületi Budai Nagy Antal Gimnázium két kilencedik évfolyamos osztálya számára.

A feladat célja

A cél nem pusztán az ismeretellenőrzés volt. A diákoknak egy történelmi személyt kellett vizuálisan értelmezniük, miközben sűríteniük, válogatniuk és szimbolikusan megjeleníteniük kellett a legfontosabb történelmi információkat.

Így készültek a történelmi bankjegyek a diákok munkája során:

Felfedezők a bankjegyeken

A 9. B osztály tanulói a nagy földrajzi felfedezések témaköréhez kapcsolódva készítettek kézzel rajzolt történelmi bankjegyeket.

A feladat során egy választott felfedező arcképét kellett megjeleníteniük a bankjegy előlapján, míg a hátlapon a felfedezőhöz köthető meghódított vagy elért terület jellegzetes motívumait kellett ábrázolniuk.

A diákok munkáin megjelentek hajók, iránytűk, térképrészletek, kikötők, egzotikus növények, valamint útvonalábrázolások is.

Árpád-házi uralkodók új megközelítésben

Míg a 9. B osztály a felfedezők világát dolgozta fel, addig a 9. C tanulói az Árpád-ház uralkodóit jelenítették meg bankjegyeken. A feladat célja itt is az volt, hogy a diákok vizuális formában értelmezzék a történelmi személyeket és korszakukat.

Az előlap kötelező elemei között szerepelt az uralkodó portréja, neve, uralkodásának ideje, valamint egy, a korszakhoz kapcsolódó szimbólum megjelenítése.

A bankjegyek hátlapján a tanulóknak egy konkrét történelmi elem – esemény, épület, helyszín vagy szimbolikus jelenet – vizuális ábrázolását kellett elkészíteniük.

A feladat különösen alkalmasnak bizonyult arra, hogy a diákok ne pusztán megtanulják az Árpád-házi uralkodók nevét és évszámait, hanem történelmi jelentőségük alapján gondolkodjanak róluk.

A munkákon többek között koronázási jelenetek, várépítések, templomalapítások, csatajelenetek, valamint a keresztény államszervezéshez kapcsolódó szimbolikus motívumok is megjelentek.

A történelmi hitelesség és a kreativitás találkozása

A feladat fontos eleme volt, hogy a tanulók a jelenleg forgalomban lévő magyar bankjegyek vizuális világát vegyék mintának. Ez különösen érdekes megoldásokat eredményezett: többen kifejezetten törekedtek a bankjegyszerű ornamentikára és szimmetriára.

Az értékelés során a történelmi hitelesség, a szimbolika, a felismerhetőség és a kreatív megoldások egyaránt szerepet kaptak.

Továbbgondolási lehetőségek

Különösen érdekes tapasztalat volt, hogy a digitális oktatás időszakában a kézzel készített produktumok mennyire motiválóan hatottak a tanulókra.

Ugyanakkor a gyakorlat más hangsúllyal a digitális kultúra tantárgyhoz is jól adaptálható, hiszen a tanulók különféle grafikai alkalmazások segítségével digitális bankjegyterveket is készíthetnek. Erre kiváló lehetőséget nyújthatnak a digitális rajz- és tervezőalkalmazások (pl. Concepts), amelyek egyszerre támogatják a kreatív vizuális tervezést és a digitális kompetenciák fejlesztését.

A feladat jelen formájában továbbgondolható a tantárgyközi integráció irányába is, hiszen a történelmi hitelesség és a vizuális megjelenítés összekapcsolása kiváló együttműködési lehetőséget teremthet a vizuális kultúra tantárggyal.

Összegzés

A feladat megerősített abban, hogy a történelem tanítása ma különösen akkor válhat személyessé és emlékezetessé, ha a diákok nem csupán befogadói, hanem alkotói is lehetnek a múlt értelmezésének.

Dankai Mátyás