Alkossunk Rómát!

Előzmények

-„Gyerekek! Következő órán összefoglalunk, utána pedig dolgozat!
– Pff… már megint?!”

Ugye, kedves Kollégák, nálatok is gyakoriak az ehhez hasonló párbeszédek? Természetesen tanulóink mindezt úgy mondják, hogy mi is halljuk… Ilyenkor kicsit rossz szájízzel megyünk ki a teremből, és – valljuk be -, gyakran, igen, megint ugyanaz…

Ez a párbeszéd adta az ötletet, hogy összefoglaljunk és a számonkérés is megtörténjen – már megint! -, ezúttal azonban másként: a vizuális kommunikáció segítségével.

Céljaim

Kitörni a megszokott keretekből. A rutint félretéve motiválni a gyerekeket, közösen átélni az alkotás örömét. Kiaknázni a gyerekek kreativitását és problémamegoldó – képességét. Kooperációjukat, rendszerező képességüket és logikus gondolkodásukat fejlesztve önálló feladatmegoldásra, vizualizációra késztetni őket. Térbeli – és időbeli tájékozódásukat fejleszteni a képzőművészet segítségével.

A tanulók feladatai, tevékenységei a célok elérése érdekében

I. Tervezés

Miután többé-kevésbé, oda-vissza megtanultuk az ókori Róma történetét, eljött az az óra, amikor rendszereznünk kellett az ismereteket. 32 ötödik osztályos tanulóról lévén szó, körültekintő tervezést igényelt a feladat. A sok gyerek – kis tanterem problémát is kezelendő a kooperativitást hívtam segítségül. Irányításommal öt heterogén csoportot alakítottunk. A témakört a gyerekekkel közösen öt korszakra osztottuk. Tudatosítottuk a korszakok elnevezését, elhelyeztük az időben, majd minden csoport választott egyet.

Róma alapítása és a királyság kora
A köztársaság kora
A köztársaság válsága
A császárság kora
A Nyugat-római Birodalom bukása

A tanulók csoportokban összegyűjtötték a korszakukhoz kapcsolódó tudnivalókat. Frontálisan megbeszéltük, majd egy-egy papírlapra felírtuk, mely korszakhoz mely kulcsfogalmak, személyek, események tartoznak, melyek a jellegzetes tárgyak. Fontos szempont volt az is, hogy ezek közül melyeket lehet vizuálisan is megjeleníteni. A csoporttagok megvitatták, mi kerüljön fel a festményre, hiszen a karton mérete nem tette lehetővé azt, hogy minden információt ábrázoljanak.

Az iskola könyvtárából a római korral kapcsolatos albumokat és a Képes Történelem sorozat ideillő köteteit kikölcsönözték (könyvtárismeret, -használat). A tankönyvek képeit is használták. Alaposan megfigyelték a római viseletek, szobrok, épületek jellegzetességeit.

A csoporttagok közti kommunikáció jól működött. A tanulók pontosan megbeszélték, kinek mi lesz a feladata: ki, mit keres a könyvekben /rajzol/ ír/ fest /színez. Akinek nem annyira ügyes a keze, az anyaggyűjtésben vagy a háttér festésében segített, esetleg a már elkészült alakokat kontúrozta.

II. Megvalósítás:

5 db nagyméretű (A/1) műszaki kartonra terveztük a festményeket. Beindult a fantázia, gyönyörűen beosztották a gyerekek, hogy a karton melyik oldalára/szélére/sarkára ki, mit rajzol. A csoportban betöltött szerepek rövid idő alatt láthatóvá váltak számomra, ez segítette a tanulók jobb megismerését. A megvalósítás során a tanulók átismételték, rendszerezték a tananyagot, hiszen arra ügyelniük kellett, hogy korszakhoz nem tartozó eseményt, tárgyat nem rajzolhattak. Minden részletre kiterjedő, aprólékos tervek születtek. A grafitceruzával elkészült motívumok életre keltése a napközis foglalkozáson, a rajz szakos kolléganő felügyeletével folytatódott.

Az egyes festmények és példák a részletes kidolgozásra:

Róma alapítása és a királyság kora:
A köztársaság kora:
A köztársaság válsága:
A császárság kora:
A Nyugat-római Birodalom bukása:

III. Számonkérés, értékelés – a produktumok bemutatása:

A művek elkészültek, a történet összeállt. A csoportok saját témájukban számot adtak tudásukról. A tanulók felosztották egymás között a korszakot, elmesélték, mi látható a festményen, közben törekedtek az összefüggések bemutatására, a szabatos fogalmazásra. Figyelmet fordítottak arra, hogy a festményekre fel nem került tudnivalókról is beszámoljanak. Az adott csoport tagjait az osztály többi tanulója is kérdezte (ahhoz, hogy kérdéseket tudjanak feltenni, jártasnak kellett lenniük minden csoport témájában), ilyenkor elhangzottak a legfontosabb évszámok, a fogalmak magyarázatai és a főbb összefüggéseket is megvilágították. Miután mind az öt csoport bemutatta a művét, megtörtént az értékelés – önértékelés: a tanulók értékelték a saját- és egymás munkáját egyaránt. Tanári értékeléssel zártuk a bemutatót.

Befejezésként csoportokban oldottak meg a tanulók az ókori Rómával kapcsolatos rejtvényeket és feladatokat (az elérhető és elért pontszámok pontosan vezetve), így a számonkérés, értékelés is megtörtént.

Ráfordított idő:

Anyaggyűjtés a kikölcsönzött könyvekből, internetről – délutáni feladat,
4 történelemóra (1 óra az ismeretek és a már összegyűjtött anyagok rendszerezése, 1 óra a vázlat elkészítése, 2 óra a bemutatás, zárás),
4 délután a napköziben.

Eredmények

Motivált tanulók, akik várták a történelemórát. Akik lelkesen ötleteltek, terveztek. Akik remekül együttműködtek, inspirálták és segítették egymást a feladat minél pontosabb megoldása érdekében.

A tananyag rendszerezése, összefoglalása, számonkérése megtörtént, mégsem volt teljesítménykényszer, sem izguló gyerekek.

Mindez két éve történt. Jó érzéssel tölt el, hogy maradandót és hasznosat alkottunk, hiszen a festmények azóta a tantermünk falát díszítik, amikor nem a kollégáknál vannak szemléltetőeszközként.

Írta: Hunyadi-Buzás Éva

Pályázat – 2018.

Ha tetszett a módszer, bátran oszd meg barátaiddal a cikket!