Digitális eszközök, tankönyvek, online oktatás és mesterséges intelligencia. Mi minden alakította át a történelemtanárok mindennapjait az elmúlt évtizedben?
Amikor tíz évvel ezelőtt elindult a Törizz otthon, még nem azon gondolkodtunk, hogy mit írjunk a kollégáknak. Akkoriban még tényleg csak azt akartuk jó ötletekkel támogatni, hogy hogyan törizzenek otthon a diákok, hogyan tudnak nekik segíteni a szüleik. Előző cikkünkből megtudhatjátok, hogy miért olvasható most már sokkal több pedagógusoknak szóló írás, miért foglalkozunk többet a történelemtanárok munkájával.
A történelem természetesen ugyanaz maradt: II. Lajos ma is a Mohácsnál elesett királyunk, a reformkor eseményei sem íródtak át, és az első világháború sem kapott új befejezést. De az, hogy hogyan tanítjuk mindezt, az elmúlt tíz évben átalakult. Nem egyetlen nagy fordulatnak köszönhetően, hanem sok apró változás eredményeként.
A digitális eszközök lassan beköltöztek a történelemórára
2016 körül már sok iskolában megjelentek a projektorok és az interaktív táblák, de korántsem volt természetes, hogy minden órán használjuk őket. Inkább lehetőségként tekintettünk rájuk, mint a tanítás mindennapos eszközeire.
Egyre gyakrabban vetítettünk egy-egy filmrészletet, próbáltunk ki online feladatokat, és nagy örömmel fedeztük fel a digitális térképeket. Nem azért, mert modernebbek voltak a papír falitérképnél, hanem mert egészen új lehetőségeket kínáltak. Egyetlen kattintással ránagyíthattunk egy hadjárat útvonalára, vagy éppen rétegenként építhettük fel a történelmi folyamatokat.
Persze ez a fejlődés nem minden iskolában zajlott egyforma ütemben. Ma is vannak tantermek, ahol szerényebbek a technikai lehetőségek, de ma már nehéz elképzelni, hogy visszatérjünk ahhoz az időszakhoz, amikor egy tanár egész órán csak a tankönyvre és a falitérképre támaszkodhatott.
Aztán jött 2020…
Ha volt egy pillanat, amely felgyorsította ezt a folyamatot, az kétségkívül a Covid-járvány volt. Sokszor mondjuk, hogy a világ egyik napról a másikra digitalizálódott. Valójában inkább arról volt szó, hogy a már elindult változások hirtelen felgyorsultak. Amit addig csak néhányan próbálgattak, azt néhány hét alatt mindenkinek meg kellett tanulnia.
Online órák, digitális feladatlapok, videókonferenciák, megosztott dokumentumok… Egyik megoldást követte a másik, és közben valamennyien megtapasztaltuk, hogy a tanítás sokkal több, mint az ismeretek átadása. A személyes jelenlét hiányát semmilyen platform nem tudta pótolni.
Ugyanakkor sok olyan eszköz maradt velünk ebből az időszakból, amely ma már természetes része a mindennapi munkának. A digitális feladatkészítők, az online kvízek vagy a közösen szerkeszthető dokumentumok már nem kényszermegoldások, hanem tudatosan választott módszerek.
Közben a tankönyvek is újra és újra változtak
Ha végignézünk az elmúlt tíz éven, valószínűleg nincs olyan történelemtanár, aki elmondhatja magáról, hogy végig ugyanabból a tankönyvből tanított. Új sorozatok jelentek meg, mások eltűntek, módosultak a tantervek és közben a tankönyvválasztás lehetősége is átalakult. Sokan hiányolták azt a szabadságot, hogy maguk dönthessenek arról, melyik könyv illik legjobban a saját tanítási módszereikhez és diákjaikhoz. Most ismét úgy tűnik, hogy ezen a téren változások előtt állunk.
És most már itt van velünk a mesterséges intelligencia is
Ha 2016-ban valaki azt mondja, hogy néhány év múlva egy mesterséges intelligenciával lehet óravázlatot készíttetni, forrást elemeztetni vagy differenciált feladatokat íratni, valószínűleg inkább tudományos-fantasztikus történetnek gondoltuk volna. Ma viszont ez már a mindennapok része.
Ahogyan annak idején meg kellett tanulnunk jól használni a projektort, később az online tanulási környezeteket, úgy most az a feladatunk, hogy megtanuljuk jól használni az AI-t is. Nem helyettünk fog tanítani, de sok területen segítséget jelenthet, ha tudatosan alkalmazzuk.
Ami viszont tíz év alatt sem változott
Lehet bármilyen modern a tanterem. Lehet akármennyi digitális eszközünk. Lehet új tankönyvünk vagy mesterséges intelligenciánk. A jó történelemóra mégsem ezektől lesz emlékezetes, hanem attól, hogy sikerül-e felébreszteni a kíváncsiságot.
- Hogy egy történelemtérképről milyen sok információ leolvasható, mennyi kérdés merülhet fel azt böngészve.
- Hogy egy forráselemzés nem csak a helyes válasz megtalálásáról szól, hanem a gondolkodásról.
- Hogy egy történelmi vita végén a diákok nemcsak többet tudnak, hanem más szemmel néznek a jelenre is.
Az elmúlt tíz évben sok minden megváltozott körülöttünk.
A történelemtanítás lényege azonban ugyanaz maradt: segíteni a diákokat abban, hogy megértsék, honnan jövünk és talán azt is, merre tartunk.
A Törizz otthon az elmúlt 10 évben igyekezett együtt változni a történelemtanítással. Reméljük, hogy a következő évtizedben is lesznek olyan új módszerek, eszközök és ötletek, amelyeket érdemes lesz együtt felfedeznünk. Tartsatok velünk!
Ha még nem tetted, oszd meg velünk élményeidet, tapasztalataidat itt!
10. évforduló – jubileumi sorozat
1. rész: 10 éves a Törizz otthon
☕ Hasznosnak találtad ezt a cikket?
A Törizzotthon mögött nincs szerkesztőség vagy kiadó – csak sok munka, rengeteg ötlet és az a cél, hogy a történelemtanárok minél több ingyenesen használható, valóban működő tanórai ötlethez jussanak.
Ha úgy érzed, hogy ez a cikk segített neked, meghívhatsz minket egy kávéra.
Egy apró támogatás is segít abban, hogy új játékok, feladatok és módszertani cikkek készüljenek.
Köszönjük, hogy segítesz életben tartani a Törizzotthon közösségét!
A támogatás teljesen önkéntes, és a Törizzotthon minden tartalma továbbra is ingyenesen elérhető marad.
Ajánlott cikkek
📌 facebook.com/torizzotthon
Leave a Reply