A magyar Herzl Tivadarról a világ legjelentősebb államférfiai emlékeztek meg

A magyar Herzl Tivadar a cionista mozgalom megalkotója, a zsidó állam megálmodója és a zsidó nép történetének egyik legkiemelkedőbb alakja. Sírját többek között Barack Obama és Ferenc pápa is megkoszorúzta. Utcákat és emléknapot is neveztek el róla.

Herzl Tivadar élete

Pesten született 1860-ban. Jómódú középosztálybeli családból származott és hagyományos zsidó szellemben nevelkedett. 18 évesen családjával Bécsbe költözött és itt folytatta jogi tanulmányait. Mellette újságíróként dolgozott és kisebb sikerű drámákat írt.

Egy ideig ő is, mint akkoriban sok zsidó, az asszimilációban kereste a zsidóság sorsának jobbrafordulását. Azonban Bécsben, majd Párizsban találkozott a polgárosodó zsidósággal szembeni egyre növekvő ellenérzésekkel, ami megváltoztatta szemléletét. Rájött, hogy a zsidóság kérdését nem lehet megoldani betagolódással, hanem csak egy zsidó állam létrehozásával, ahova a világ zsidói kivándorolnak. (Ekkorra Oroszországból már megkezdődött a palesztin területekre való átköltözés és mezőgazdasági telepek létrehozása.) Természetes volt Herzl számára az is, hogy ezt csak és kizárólag a vezető hatalmak hozzájárulásával lehet megoldani.

Munkássága

1896-ban adta ki „A zsidó állam” című utópista művét, melyben megalapozta az egységes zsidó állam gondolatát. Kevés gondolat lett ilyen nagy hatással Európa és a világ politikájára. Ennek eredményeként 1897-ben került megrendezésre Bázelben az első cionista kongresszus. A küldöttek egyik legfontosabb dolga a cionizmus fogalmának meghatározása volt: “A cionizmus olyan otthont akar teremteni a zsidó népnek Palesztinában, amely a törvény védelme alatt áll.”

Úgy vélte, hogy a zsidóüldözés áldozatai a zsidó államba fognak költözni, és csatlakozni fognak hozzájuk mindazok, akiket valamiféle önazonosság keresése hajt. Azok a zsidók pedig, akik teljesen asszimilálódni kívánnak, végre megtehetik majd azt. Izrael megalapítása óta eltelt több mint fél évszázad során kirajzolódó valóság azonban szöges ellentétben áll ezzel az elképzeléssel.

Herzl kilépett a politika színterére. Támogatókat, politikusokat keresett ügye számára. A török szultán először nem fogadta, de Szófiában zsidók százai ünnepelték. Londonban prófétikus megjelenésével és fellépésével nyűgözte le hallgatóit. Herzl Bécsben megindította a cionizmus hetilapját, majd 1897-ben megszervezte a Zsidó Világkongresszust. Létrehozták a cionisták szervezetét, melynek elnöke lett. Sikerült a szultánnal, a pápával és a német császárral is tárgyalnia elképzeléseiről. Nagy-Britanniától egy Sínai-félszigeten alapítandó zsidó telephez kért támogatást, a britek azonban Ugandát javasolták e célra. Azonban a cionisták ragaszkodtak a Szentföldön létrehozandó zsidó hazához.

Emléke

Herzl Tivadar 1904-ben, 44 éves korában halt meg szívbajban. Holttestét végakaratának megfelelően Izrael állam megalakulása után Jeruzsálembe vitték, és a róla elnevezett Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el (fenti kép). A zsidó államban 2004 óta a zsidó naptár szerinti születésnapja a Herzl-nap. Budapesten, szülőháza helyén jelenleg a zsinagóga egyik szárnya és az abban lévő Zsidó Múzeum található. Falán emléktábla hirdeti, hogy itt állt egykoron a cionizmus atyjának szülőháza.

Érdekesnek találtad a bejegyzést? Bátran oszd meg barátaiddal a Facebookon, és/vagy lájkold az oldalunkat!

Hozzászólások

hozzászólás