Írta: Oláh Marianna
Hogyan tudjuk lekötni a „z” vagy „alfa” generáció tagjait? Hogyan tarthatjuk fenn érdeklődésüket a tanórán? Hogyan tudjuk több érzékszerv oldaláról megerősíteni a tananyagot? Hogyan generáljuk a gyerekek szabad asszociációit, kreativitását? Erre nyújthat módszert a kíváncsi láda, ami bármely tanítási órán alkalmazható.
Ebben a tanévben a legnagyobb kihívás számomra az új ötödik osztályos diákjaimat a szabad, fluens és sokirányú gondolkodásra ösztönözni, s mellette figyelmüket fenntartani. Ezért azt tűztem ki célul, hogy nyitott szemmel járok a világban, s a tv-s műsorokban, társasjátékokban, videojátékokban, sőt bárhol látott szabályokat, ötleteket viszem be a tanulási folyamatba. A Kíváncsi láda ötlete egy fejlesztő játékot meglátva fogalmazódott meg.
A lényeg: az adott témával kapcsolatosan egy ládába helyezünk sokféle tárgyat. A ládából előkerülő tárgyak különböző érzékszerveket aktiválnak, s persze a gondolatokat is megmozgatják.
A képen látható a János vitéz összefoglalásához összekészített láda tartalma.
Alkalmazhatóság:
- a tárgyakkal kapcsolatban asszociáció
- Melyik jelenetet idézi fel benned?
- Melyik szereplővel kapcsolod össze?
- Melyik helyszínnel kapcsolod össze?
- Keress hozzá idézetet!
- lehet a tárgyak közötti kapcsolatokra „vadászni”
- alkalmas az időrend ismétlésére, összefoglalására
- lehet a történet mesélésének eszköze
- a költői képek előhívását is szolgálhatja
- generálhatnak a gyerekek kérdéseket társaiknak a tárgyak segítségével
- szókincsbővítésben, kreatív szövegalkotási feladatban is használhatóak bármelyik műfaj megalkotásához
- komplex feladatban helyesírási elemekkel bővíthető a feladatadás
Alkalmazott munkaforma
Munkaforma: egyéni, páros, akár csoportos
Az én szervezésemben a diákok páronként húznak, s leírják a gondolataikat, majd továbbadják a csoport többi párjának a saját tárgyukat (4-5 pár). Így minden pár generál gondolatot minden tárgyhoz. Majd ezeket a lepárlás módszerével rostálják, s a legjobb ötleteket teszik közzé.
Más tantárgyban való alkalmazhatóság:
- természettudományok – egy adott jelenség, elem, ország, flóra-fauna, téma bemutatása, pl. Az erdő élővilága, A szén
- ének – pl. Hangszerek csoportjai, Romantika
- történelem – téma, személy, esemény bemutatása, pl. Róma, Széchenyi tevékenysége
- etika – egy téma bevezetése, pl. Család, Hobbi, Világvallások
- vizuális kultúra – művészettörténeti, technikai bevezetés, pl. Egyiptom művészete vagy Perspektivikus ábrázolás
- nyelvtan – feladatgenerálás, jelenség bemutatása, pl. Helyesírási alapelvek, szavak előhívása
- matematika – Törtek, Négyszögek…
A sort a végtelenségig lehetne folytatni.
A módszert Oláh Marianna dolgozta ki, aki több éve foglalkozik kreatív tanítási módszerek alkalmazásával. A cikkben szereplő leírás és ötletek hiteles, gyakorlati tapasztalatokon alapulnak, így a tanárok bátran meríthetnek belőle inspirációt. A szerző neve és rövid bemutatkozása jól látható helyen segíti az olvasót abban, hogy tudja, kihez kapcsolódik a módszer, és hol található további szakmai tartalom.
Ha tetszett a „Kíváncsi láda” módszer, és érdekelnek az innovatív tanítási megoldások, érdemes elolvasnod a „Két dudás egy csárdában” című cikket is. Ebben a programban két szakképzésben dolgozó tanár közösen dolgozott ki egy komplex oktatási rendszert, amely a diákok belső erősségeire építve integrálta a tantárgyakat, és a munkaerőpiaci kompetenciák fejlesztésére fókuszált. A cikk bemutatja, hogyan alkalmazták a Paedeia Café-t, a finn oktatási rendszerben ismert tanárok közötti együttműködést, és hogyan valósították meg azt a gyakorlatban.
👉 Olvasd el a teljes cikket itt: Két dudás egy csárdában – újragondolt Paedeia Café az innováció sodrásában
Tetszett a cikk? Köszönjük, ha megosztod barátaiddal!
Frissítve: 2025. szeptember 11.
Ajánlott cikkek
📌 facebook.com/torizzotthon
Leave a Reply