Kíváncsi láda

Hogyan tudjuk lekötni a „z” vagy „alfa” generáció tagjait? Hogyan tarthatjuk fenn érdeklődésüket a tanórán? Hogyan tudjuk több érzékszerv oldaláról megerősíteni a tananyagot? Hogyan generáljuk a gyerekek szabad asszociációit, kreativitását? Erre nyújthat módszert a kíváncsi láda, ami bármely tanítási órán alkalmazható.

Ebben a tanévben a legnagyobb kihívás számomra az új ötödik osztályos diákjaimat a szabad, fluens és sokirányú gondolkodásra ösztönözni, s mellette figyelmüket fenntartani. Ezért azt tűztem ki célul, hogy nyitott szemmel járok a világban, s a tv-s műsorokban, társasjátékokban, videojátékokban, sőt bárhol látott szabályokat, ötleteket viszem be a tanulási folyamatba. A Kíváncsi láda ötlete egy fejlesztő játékot meglátva fogalmazódott meg.
A lényeg: az adott témával kapcsolatosan egy ládába helyezünk sokféle tárgyat. A ládából előkerülő tárgyak különböző érzékszerveket aktiválnak, s persze a gondolatokat is megmozgatják.

A képen látható a János vitéz összefoglalásához összekészített láda tartalma.

Alkalmazhatóság:

a tárgyakkal kapcsolatban asszociáció
- Melyik jelenetet idézi fel benned?
- Melyik szereplővel kapcsolod össze?
- Melyik helyszínnel kapcsolod össze?
- Keress hozzá idézetet!
lehet a tárgyak közötti kapcsolatokra „vadászni”
alkalmas az időrend ismétlésére, összefoglalására
lehet a történet mesélésének eszköze
a költői képek előhívását is szolgálhatja
generálhatnak a gyerekek kérdéseket társaiknak a tárgyak segítségével
szókincsbővítésben, kreatív szövegalkotási feladatban is használhatóak bármelyik műfaj megalkotásához
komplex feladatban helyesírási elemekkel bővíthető a feladatadás

Alkalmazott munkaforma

Munkaforma: egyéni, páros, akár csoportos
Az én szervezésemben a diákok páronként húznak, s leírják a gondolataikat, majd továbbadják a csoport többi párjának a saját tárgyukat (4-5 pár). Így minden pár generál gondolatot minden tárgyhoz. Majd ezeket a lepárlás módszerével rostálják, s a legjobb ötleteket teszik közzé.

Más tantárgyban való alkalmazhatóság:

• természettudományok – egy adott jelenség, elem, ország, flóra-fauna, téma bemutatása, pl. Az erdő élővilága, A szén
• ének – pl. Hangszerek csoportjai, Romantika
• történelem – téma, személy, esemény bemutatása, pl. Róma, Széchenyi tevékenysége
• etika – egy téma bevezetése, pl. Család, Hobbi, Világvallások
• vizuális kultúra – művészettörténeti, technikai bevezetés, pl. Egyiptom művészete vagy Perspektivikus ábrázolás
• nyelvtan – feladatgenerálás, jelenség bemutatása, pl. Helyesírási alapelvek, szavak előhívása
• matematika – Törtek, Négyszögek…

A sort a végtelenségig lehetne folytatni.

Írta: Oláh Marianna

Pályázat – 2018.

Tetszett a cikk? Köszönjük, ha megosztod barátaiddal!