„Én is ott voltam” – Tanulói forrásteremtés

A történelemóra gyakran arról szól, hogy a diákok mások által létrehozott forrásokat olvasnak, elemeznek és értelmeznek. A „Én is ott voltam” módszer azonban a diákokat a történetmesélés középpontjába állítja: saját „forrásokat” hoznak létre, így mélyebb megértést szereznek az eseményekről és a korszakról.

---

Mi a módszer lényege?

A tanulók kilépnek a külső megfigyelő szerepéből, és egy adott történelmi esemény aktív résztvevőjeként képzelik el magukat, majd a szerepükhöz illeszkedő dokumentumot, naplórészletet, levelet, újságcikket vagy interjút készítenek. Ezáltal nemcsak a történeti tényeket ismerik meg, hanem a korszak hangulatát és az események emberi oldalát is átélhetik.

---

Példák a forrásteremtésre

Krónika:

• Készíts egy krónikát [XY] csatáról úgy, mintha egy középkori kódex lapja lenne! A szöveg, a stílus és a megjelenés is hitelesen közvetítse az eseményt.
  • Szöveg jellemzői:
    – E/3. személyben íródjon
    – rövid, tényszerű mondatokkal
    – tartalmazzon Istenre, sorsra vagy az uralkodóra való utalást
    – ne legyen benne párbeszéd
    – az eseményeket időrendi sorrendben rögzítse
  • Mintaszöveg:
    „Az Úr ezerkétszázharminckettedik esztendejében nagy harc támada a mezőn. Sokan estek el mindkét oldalon, de a király serege végül győzedelmet aratott, s az ellenség futásnak eredt. A győztesek hálát adának az Úrnak, zászlóikat magasra emelék, míg a vesztesek fegyvereiket elhányván kegyelemért esedezének.”

Katonai levél:

• Írj levelet az 1848–49-es szabadságharc idejéből, mintha egy képzeletbeli honvéd katona írna a szüleinek!
  • A leveled:
    – E/1. személyben íródjon
    – tartalmazzon megszólítást és elköszönést
    – mutassa be, hol szolgál, milyen a helyszín
    – utaljon egy konkrét eseményre vagy csatára
    – jelenítse meg a katona érzelmeit, de ne legyen túl részletesen
    – kerülje a modern szavakat és kifejezéseket (pl. „oké”, „szuper”)
  • Mintaszöveg:
    „Drága Szüleim!
    Jó egészségben írom e sorokat a táborból. Sok fáradság és veszedelem ér minket, de a hazáért viselt szenvedés erőt ad. Tegnap kemény ütközet volt, s több jó bajtársunkat elvesztettük. Bízom benne, hogy az Úr megsegít, és még viszontláthatlak Benneteket.”

Újságcikk:

• Írj újságcikket a szabad sajtó szemszögéből a március 15-i eseményekről, mintha a korabeli lapban jelent volna meg!
  • A cikk:
    – E/3. személyben íródjon
    – legyen lelkes, mozgósító hangvételű
    – emelje ki a nemzet, szabadság, ifjúság szerepét
    – nevezzen meg konkrét helyszíneket és eseményeket (pl. Pilvax, Landerer nyomda, Nemzeti Múzeum)
    – ne tartalmazzon modern újságírói elemeket (interjú, idézőjeles megszólalások)
  • Mintaszöveg:
    „Pest városa tegnap olyan események színhelye volt, amelyeknek jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A lelkes ifjúság a nemzet akaratát képviselve, békés, de határozott fellépéssel kivívta a sajtó szabadságát. A polgárok és a nép egységesen melléjük álltak, s a rend fenntartása mellett a közakarat diadalmaskodott.”

Interjú:

• Készíts interjút egy képzeletbeli túlélővel egy XX. századi konfliktusról, és írd le a történetét az ő szemszögéből!
  • Az interjú:
    – kérdés–válasz formában készüljön
    – a válaszok E/1. személyben hangozzanak el
    – legyen visszafogott, tárgyilagos hangvételű
    – ne tartalmazzon részletes, sokkoló leírásokat
    – mutassa meg, hogyan élte meg az eseményeket egy „átlagos ember”
  • Mintakérdések:
    – „Emlékszik arra a napra, amikor megváltozott az élete?”
    – „Mit jelentett a túlélés a mindennapokban?”
    – „Mi volt az, amit akkor természetesnek vett, de ma már másként lát?”
    – „Van-e olyan emlék, amiről nehéz beszélnie?”

Napló:

• Írj naplórészletet egy képzeletbeli szereplő szemszögéből egy történelmi esemény idejéből! (1956 különösen alkalmas téma, hiszen hozzá számos inspiráló, eredeti naplórészlet található az interneten.)
  • A napló:
    – E/1. személyben íródjon
    – egy konkrét naphoz vagy pillanathoz kapcsolódjon
    – rögzítse, mit látott, mit hallott, és hogyan hatott ez rá
    – legyen töredékesebb, gondolatszerű, ne elbeszélő
    – ne tartalmazzon olyan információt, amelyet az író akkor még nem ismerhetett
  • Mintaszöveg:
    „…Az iskolába menet láttam a tömeg szemében a félelmet és az elszántságot egyszerre. Mindenki siet, mindenki fél, mégis van valami közös lendület: a szabadság érzése, amit nem lehet elhallgattatni...”
    

Csics Gyula 12 éves voltam, 1956
Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár (letöltve 2026. jan. 23.)

Ókori forrás:

• Ókori forrásként készíthető például gyurmából vagy agyagból formázott „kőbe vésett” felirat, illetve viasztáblába írt szöveg, amelyet egy diák ókori írnok szerepében másolt.

---

Ajánlás

Ezek a kreatív, forrástípusokra épülő feladatok kiválóan alkalmasak szorgalmi munkának. Ritkán férnek bele a tanóra kereteibe, ugyanakkor otthoni munkaként lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók elmélyülten, saját tempóban dolgozzanak.

Aki vállalja a feladatot, nem pusztán „szöveget ír” vagy „tárgyat készít”, hanem belehelyezkedik egy történelmi szerepbe, megérti az adott forrástípus sajátosságait, és közben gyakorolja a forráskritikus gondolkodást is. Éppen ezért az elkészült munkák értékelése valódi szakmai hozadékkal bír: jól látható belőlük, mennyire érti a diák a korszakot, a műfajt és a történelmi nézőpontok korlátait. A befektetett energia így mind a diák, mind a tanár számára valóban megtérül.

---

Zárszó

A „Én is ott voltam” módszer lehetőséget ad arra, hogy a diákok saját szemszögükből dolgozzák fel a történelmet, kreatívan gondolkodjanak. Minden elkészült forrás értékes, mert egy mélyebb megértést nyújt az eseményekről és a korszakról.

Figyelmedbe ajánlom: Történelem forráselemzés lépésről lépésre – Érettségi túlélőkalauz diákoknak