1920. február 9-én a világ nagyhatalmai egy meglepő egyezményt írtak alá: Norvégia szuverenitást kapott a Spitzbergák (Svalbard) szigetcsoport fölött, de ezzel együtt vállalta, hogy az arktikus területet minden más nemzet polgára is szabadon használhatja gazdasági célokra. A Spitzbergák-szerződés máig érvényben van, és egyedülálló módon szabályozza az Északi-sarkkörhöz közeli szigetek helyzetét – különös keveréke a nemzeti szuverenitásnak és a globális hozzáférésnek.
Mi az a Spitzbergák-szerződés?
A szerződés lényege egyszerűnek tűnik: a Norvégiához tartozó Spitzbergák szigetcsoport (norvégul Svalbard) norvég fennhatóság alatt áll, ám:
- minden aláíró ország polgára szabadon letelepedhet ott,
- szabadon bányászhat, halászhat és kereskedhet,
- nem építhet katonai létesítményeket,
- Norvégia nem adhatja el és nemzeti használatra nem sajátíthatja ki a területet.
A megállapodásnak ma már több mint 40 ország a tagja, köztük Oroszország, az USA, Kína és az EU tagállamai is.
Miért született ilyen különös egyezmény?
A XX. század elején a Spitzbergák „senki földjének” számítottak: több ország bányászott, vadászott vagy telepedett le ott, de nem volt hivatalos állami tulajdonosa a területnek. Az első világháború után a nagyhatalmak úgy döntöttek, hogy jogilag rendezni kell a szigetcsoport státuszát. Mivel Norvégia semleges ország volt, ő kapta meg a szigetek feletti szuverenitást azzal a feltétellel, hogy nem zárhatja ki a többi ország polgárait a terület gazdasági használatából. Több ok is vezetett ehhez a döntéshez: Norvégia földrajzilag a legközelebbi nagy állam a Spitzbergákhoz, így logikus volt, hogy az érintett terület felett ő kapjon irányítást. Emellett norvég halászok és bálnavadászok régóta aktívak voltak a térségben.
A szerződés hatása napjainkban
- orosz bányavárosok működnek norvég területen belül (pl. Barentsburg),
- Kína kutatóállomást tart fenn,
- a klímaváltozás és az olvadó jégtakaró miatt egyre nagyobb a nemzetközi gazdasági és geopolitikai érdeklődés iránta,
- a NATO és Oroszország közötti feszültségek újra felértékelték a térség katonai-stratégiai szerepét.
Egy kis érdekesség Svalbardról
- Nincs megfeleő kórházi ellátás, ezért az állapotos nőknek már egy hónappal a szülés várt napja előtt el kell hagyniuk a szigetcsoportot.
- Nincs temeteő, mert a föld annyira jeges, hogy az ásás komoly nehézségeket jelentene. Emellett az alacsony hőmérsékletnek köszönhetően a föld konzerválná a holttesteket, így azok sosem bomlanának le. A halottakat ezért egy norvég temetőben helyezik örök nyugalomra.
- Itt található a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker nevű létesítmény, amely nagyjából 3 millió mag tárolására alkalmas, hogy egy esetleges globális katasztrófa után ismét életre lehetssen „kelteni” az itt tárolt növényeket.
- Törvény írja elő, hogy aki lakott területen kívülre indul, köteles magával vinni fegyvert – mivel itt több a jegesmedve, mint az ember.
- A világ összes embere számára korlátlanul vízummentes övezet.
Állampolgári ismeretek órai feladatok a Spitzbergák-szerződéshez
Ez a történet jól mutatja, hogyan lehet egy jogilag rendezett, de geopolitikailag érzékeny terület békés nemzetközi együttműködés terepe – vagy éppen rejtett versengésé. A Spitzbergák-szerződés alkalmas arra, hogy állampolgári ismeretek órán:
- szemléltessük a szuverenitás és nemzetközi jog viszonyát,
- beszéljünk a korlátozott szuveneritásról
- megértsük a klímaváltozás hatását a geopolitikára.
1. Szerepjáték: nemzetközi megbeszélés
- A cél: közös megoldást találni, ami mindenkinek elfogadható.
- A diákok játsszanak el egy nemzetközi találkozót, ahol az a feladatuk, hogy megállapodjanak egy fontos terület használatáról (mondjuk egy képzeletbeli szigetről).
- Szerepek pl. egy ország képviselője, környezetvédő, helyi halász/lakos, egy labor kutatója, a NATO főtitkára, stb.
2. Csoportos vita:
Téma: „Miért fontos, hogy egy területet több ország is használhasson egyszerre?”
- Három-négy fős csoportokat alakítunk ki.
- Minden csoport megbeszéli, milyen előnyei és hátrányai lehetnek annak, ha egy országnak nem kizárólagos tulajdonában van egy terület.
- A csoprotok írnak legalább három érvet mindkét oldalra (előnyök és hátrányok).
- Végül bemutatják egymásnak az érveiket.
3. Csoportmunka – Kockázatok és lehetőségek
- Három-négy fős csoportokat alakítunk ki.
- Minden csoport készítsen leírást a Spitzbergák szigetcsoport földrajzi helyzetéről (Északi-sark közelsége, stratégiai jelentőség, természeti kincsek).
- A csoportok dolgozzanak ki különböző narratívákat, amelyek bemutatják a felmerülő veszélyeket és lehetőségeket az alábbi témák szerint pl. környezetszennyezés/környezetvédelem, gazdasági haszon, politikai feszültség, katonai és stratégiai jelentőség.
4. Kutatómunka
- Ajánlott kérdés: Ha egy új ország most szeretne kutatóállomást építeni a Spitzbergákon, szerinted mire kellene leginkább figyelnie?
Ha hasznosnak találtad ezt az anyagot, térj vissza hozzánk – rendszeresen osztunk meg tanórán is bevethető történelmi témákat.
Leave a Reply