Gyakorló tanárként mondhatom, hogy a szakkörre szeret a legjobban készülni a szaktanár, hiszen ott a lehetőségek tárházát lehet alkalmazni az érdeklődő gyermekek számára. Jó másfél évvel ezelőtt rendeltem egy alaptársast a Neteducatiotól, amit fel szerettem volna dobni. Az úgynevezett alaptábla nagyon tetszett, s ezt egészítettem ki.
A szakkör és a társas „találkozása”
Akkori ötödikeseimmel az ókori Róma végén jártunk már. Egy idő után unalmassá vált, hogy a szakkörön facebook profilokat, keresztrejtvényeket, rejtélyeket, totókat stb. oldunk meg. S ekkor dobtam be a társast. Persze előtte alaposan előkészültem.
Előkészületek
Athéné baglyos pénze leadandó
Szereztem hozzá kupakokat, amelyeket üvegekről szedtem le. Ezek lettek a bábuk és természetesen dobókockát is hoztam. A táblán kétféle fontos „hely” volt: a fordulat- és a feladatkártyák. A feladatkártyák villámkérdéseket jelentettek, ezzel ugyanis fel lehetett gyorsítani a társast. Így meg is lett az őskortól a középkorig jó pár kérdés. A fordulatkártyák kidolgozása volt jóval izgalmasabb. Ilyeneket tettem a fordulatkártyákra, mint „Meghaltál a maratoni csatában és elvesztetted vagyonod!” vagy a „Spártai egyenlők társadalma alapján mindenki 5 ezüstpénzről folytatja.”. Úgy véltem, hogy jó lesz, ha pénzérmékért játszanak. Sok okom volt erre: egyrészt gyűjteni szeretnek a gyerekek (főleg, ha játékpénzről van szó), másrészt megalapozza a leendő pénzügyi ismereteket, harmadrészt a pénzen Athéné baglya volt, ami az egyik tanult korszakhoz illett, s végül, de nem utolsósorban valahogy el kellett dönteni, hogy ki lesz a győztes. A fordulatkártyákon volt olyan is, amikor bizonyos feladatok megoldásáért (keresztrejtvény, totó, vaktérkép stb…) ezüstpénzeket lehetett szerezni. A pénzérméket lelamináltam, hogy később is lehessen használni őket.
A diákok szó szerint 1,2 és 5 értékű ezüstpénzért játszottak. A társas szabályai is nagyon egyszerűek voltak, hiszen egy jó villámkérdésért 2 ezüstpénz járt, a többi pedig a fordulatkártyákon volt, amit mindig vártak a gyerekek, hiszen ezektől remélték, hogy pénzt kaphatnak. Persze el is veszthette addig összeszedett „vagyonát”.
Másik fontos szabály az volt, hogy a villámkérdéseknél (ami ugye a feladatkártyát jelentette), ha valaki egyszer körbeért, utána már lehetett rabolni a szomszédtól is, ha nem tudta a kérdésre a választ. Így még izgalmasabbá vált a játék. Persze mondhatnánk azt, hogy nagy volt benne a szerencsefaktor, de néha jó, ha nem mindig a legokosabb nyer, hanem a szerencse is beleszól a végeredménybe. Ez is benne van a társasban.
A bankos szerepét váltogattuk, az első játéknál még jómagam játszottam el ezt a szerepet, később már a diákok közül választottam.
A szerző által készített mellékletek a társasjátékhoz innen letölthetők.
Diákjaim nagyon élvezték és jó segítséget nyújtott nekik a történelem tanulásához, mind tanórára, mind pedig azon kívül is, például versenyekhez.
Társas gyűjtő
Átalakítás egy versenyhelyzetre
Ha már versenyek, akkor eljött a nyár, a várva várt szabadság ideje. Elméletileg… Gyakorlatban azonban kaptunk egy versenyfelhívást augusztus végére. Csapatversenyre kellett készülni, de 40 fokban, augusztusban nehéz motiválni a diákokat. Így a versenyre új módszert kellett alkalmazni, hogy ne unják el. Adott volt a társas, de módosítani szerettem volna rajta. Hiszen a témakör változott (városunk története) és más szabályokat is szerettem volna felállítani, így a következő szabályokat állítottam össze:
Üdvözlet Szegzárdról – honismereti játék
Játékosok száma: A játékot háromfős egyéniben vagy háromfős csapatban lehet játszani.
Játék célja: Felépíteni Szekszárdot, vagyis a megszerezhető épületek teljes skálájának a megszerzése volt a cél.
Megszerezhető épületek és tárgyak listája (zárójelben az értékük):
1. Babits Angyalka képeslapja bátyjának (5 bankó)
2. Szentháromság szobor (10 bankó)
3. I. Béla temploma (20 bankó)
4. Garay szobor (5 bankó)
5. Pirnitzer Áruház (10 bankó)
6. Katolikus templom (30 bankó)
7. Vármegyeháza (50 bankó)
8. Városháza (30 bankó)
9. Garay gimnázium (20 bankó)
10. Wosinszky Mór Megyei Múzeum (20 bankó)
11. Borvidék (40 bankó)
12. Szegzárd Szálló (30 bankó)
13. Zsinagóga (20 bankó)
14. Postapalota (20 bankó)
15. Ferenc közkórház (30 bankó)
16. Hősök szobra (5 bankó)
17. Csörgetói strandfürdő (40 bankó)
18. Babits ház (10 bankó)
19. Béla szobra (5 bankó)
20. Borkút (5 bankó)
21. Szekszárdi szarkofág (15 bankó)
Játék időtartama: 60 perc (1 óra) vagy addig tart, amíg valaki meg nem szerzi a várost .
A játék során Szekszárd bankókat lehet szerezni, amelyek értéke 5, 10 és 20. Az épületeket és a szobrokat játék közben lehet megvenni, vagy megvásárolni. Minden jó villámkérdéses válaszért 20 bankó jár. Amennyiben két ugyanolyan épület jut a birtokodba, abban az esetben eladhatod társaidnak.
Jó játékot! Irány Szekszárd!
A játék hatásai
A változásoknak meglett az eredménye. Diákjaim élvezettel játszottak vele, hiszen több órán át versenyeztek azért, hogy felépítsék városukat, Szekszárdot. Ez több szempontból is jó volt. Tudtam, hogy hosszú lesz a verseny és így az intenzív gyakorlás alatt sem fáradtak el, másrészt könnyen begyakorolhattuk a képeket, eseményeket és ismét tetszett nekik, hiszen játszottak. Persze itt is a fordulatkártyák „verték ki a biztosítékot”, újra lehetett sokat nyerni és bukni velük.
A versenyen ügyesen szerepeltek, hiszen a harmadik és a negyedik helyen végeztek, ami nagyban az önfeledt játéknak volt köszönhető.
Magam részéről nagyon szeretem a digitális oktatást, de a társas egy nagyon jó kis kiruccanás volt a számítógépmentes, úgynevezett offline világban. Fura módon nem hiányolták közben telefonjaikat, észre sem vették, hogy repül az idő és végül tanulva játszottak egy nagyot.
A játékot mindenki átalakíthatja saját korszakára, így szívesen ajánlom minden kollégának.
Társasra fel!
Írta: Reinics Gábor
Pályázat – 2018
Ha tetszett a módszer, bátran oszd meg barátaiddal a cikket!
Leave a Reply