A magyar "haza atyja"-i - Törizz otthon

Öt magyar államférfi is viselte a “haza atyja” (“Pater Patriae”) ragadványnevet történelmünk viharos századai során. Lássuk, hogy kik és miért kapták e megtisztelő jelzőt!

1. Hunyadi János (1407-1456)

Magyarország kormányzója, az ország egyik leggazdagabb földesura, kiemelkedő hadvezér, erdélyi vajda, több déli vármegye vezetője. Az Oszmán Birodalommal szembeni küzdelmei, elsősorban a nándorfehérvári diadal révén már kortársaitól kivívta magának a törökverő melléknevet. Eme ismert ragadványnév mellett számos más jelzővel is illették: haza atyja, Korvin János, Huniadész (görög: hun fi’), kereszténység pajzsa, Jankó vajda, Krisztus győzhetetlen bajnoka, Szibinyányi Jank, Koszovói Jankó, Jangos Romeosz, Ugrin Jankó vajda, Valachia fehér lovagja, Szebeni János.

A nándorfehérvári diadalt (1456) követően Hunyadi Jánosnak nem sok földi boldogság jutott, hamarosan pestisben meghalt. Bonfini (Hunyadi Mátyás krónikása) részletesen beszámolt a kormányzó utolsó napjairól, haláláról és temetéséről. Ekkor használja először Hunyadira a “haza atyja” kifejezést:

„…korra és nemre való tekintet nélkül okkal siratta sokáig mindenki nyilvánosan szerte Magyarországon. Némelyek a bátor harcost gyászolták jajongva, a katonák a győzhetetlen hadvezért, és valamennyien a haza atyját.”

2. Pálffy Miklós (1552–1600)

Pozsonyi gróf, országbíró, hadvezér, és győri hős. Győr volt az előrenyomuló török számára – Bécsen át – a Nyugat-Európába vezető út kapuja. Seregük feltartóztathatatlanul nyomult előre és Győrt is megszerezte. Két éven át tartó harcok során visszavétele fényes haditett volt, melyben a már vesztes csatát Pálffy és katonái fordították meg. Huszárjai leszállván a lóról, élükön kapitányukkal gyalogrohammal eldöntötték a bizonytalanná vált csata sorsát. 300 török fogoly és 188 ágyú került a győztesek kezébe. Első ízben sikerült egy kulcsfontosságú várat visszavenni a töröktől. A győri diadal nem csak hazánkat, hanem egész Európát fellélegeztette. A fordulat morális erőt is adott a török kiűzéséhez. Rudolf magyar király törvénybe iktatta érdemeit, Pozsony vármegye örökös főispánságával és Pozsony várának örökös főkapitányságával jutalmazta és egyúttal grófi rangra emelte. Alsó-Ausztria rendjei 830 arannyal egyenértékű, 44 cm magas díszserleget adományoztak a győri hősnek. A hőstett híre külföldre is eljutott; Pálffyt, mint a keresztény hősiesség példaképét ünnepelték, és maga VIII. Kelemen pápa is bulláiban fejezte ki elismerését. Bécsben ünnepi hőskölteményeket nyomtattak Pálffy dicsőségére. Egy ilyen hőskölteményben Kutassy János esztergomi érsek udvaronca, Kecskés János “hazánk atyja, Magyarország megszabadítója” jelzővel illette:

„…dícsérjék bár a cziprusiak Pyrrhust, a maczedóniak Sándort, a rómaiak Scipiót, a karthagóiak Hannibált. Élj te hazánk atyja, Magyarország megszabadítója, a barbár török nemzet dicső legyőzője, ki méltó vagy, hogy történeti emlékek örökre dicsőítsenek!…”

A reális történelmi értékelés Pálffy Miklóst Hunyadi János után a török elleni háború legsikeresebb magyar hadvezérének tekinti, míg a mai magyar történelem méltatlanul elfeledte.

3. Bocskai István (1557-1606)

Magyar államférfi, főispán, Erdély és Magyarország fejedelme. Az általa vezetett szabadságharc nagy eredménye, hogy biztosította Erdély szuverenitását és a Királyi Magyarország jogállásának megtartását. Jelentős szerepet játszott a reformációban és nevéhez kötik a hajdúk letelepítése a mai Hajdúság területére.

Bocskai István a “haza atyja” megnevezést végrendeletével nyerte el. A végrendelete egy nálunk korábban ismeretlen műfajt honosít meg és meghatározó lépést jelent a magyar politikai gondolkodás történetében. A fejedelem Magyarországon elsőként használta a testamentumot politikai nézetei összefoglalására, iránymutatásra az utódok számára. Bocskai tanácsait az erdélyi és magyarországi rendek számára fogalmazta meg. Amikor testét Kassáról Gyulafehérvárra szállították, a kolozsvári templomban az elhunyt üzeneteként „minden ember hallatára” olvasták fel, tartalmáról beszámolt egy korabeli históriás ének is. Még a bécsi udvarban is nagy figyelmet kapott. A bécsi levéltárban négy német fordítását őrzik. A XVIII. század végén már több kiadásban megjelent, azóta is számtalanszor idézték. A haldokló fejedelem közügyekről szólva elsőként a hazaszeretet egyszerű és örökérvényű parancsát fogalmazta meg. Mindenekfelett békére vágyott. Szavai szerint „az békességöt és hazánk csendességét bizony minden kincsnél fölebb becsüljük”.
Temetése után a brassói szász bíró és egy kolozsvári unitárius lelkész egyaránt a „haza atyja”-ként emlékezett rá, egy segesvári krónikás „megszabadító” vagy „megváltó” fejedelemként siratta, míg mások a “béke kegyes fejedelme”-ként (pius Princeps pacis) említették.

4. Bethlen Gábor (1580-1629)

Bethlen Gábor fejdelem uralkodása Erdély aranykoraként vonult be a magyar történelembe, amelynek tizenhat éve alatt nem taposták idegen hadseregek Erdély földjét. A XVII. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége, aki uralkodása alatt megszilárdította és felvirágoztatta Erdélyt. Bethlen Gábor egy éven át viselte a magyar királyi címet is, míg a lengyelt elutasította.

Kortárai között ugyan eltérő volt a róla alkotott vélemény, mégis mondhatni, hogy nimbusza uralkodásától napjainkig töretlen. Szülőházát, mely a marosillyei kastélyban volt, tisztelet övezte, melyen még életében egy emléktáblát helyeztek el. Sajnos a tábla a XVIII. században megsemmisült, de szövege fennmaradt. E tábla nevezte először Bethlent a “haza atyjának”.

“Illye vára tiszteletére és örök emlékezetére: ez volt a szülőhelye őfelsége a Római Szent Birodalom és Erdély fejedelmének, Gábornak, aki a nevezett atyai várban Krisztus 1580. évében szerencsésen megszületett, mint ősi Bethlen családjának tündöklő csillaga.
Corvin király bölcsőjével kérkedik Kolozsvár városa, ugyanaz a város szülte nekünk Bocskait, Illye a maga hatalmas neveltjének örvend hűségesen, aki csatában vitéz, békében jóindulatú fejedelem. A haza atyja, de egyszersmind az ősi szabadság védelmezője ő, s ezért népeinek egyenlő jogokat ad. Itt, mivel Bethlen fejedelem tartja a jogart, minden dolog arculata jóvá, derűssé válik. Ó, Istentől kedvelt ragyogó ház, mely ekkora szellemet és aranykort termett. Az Úr 1627. évében.”

Később, az 1700-as években az erdélyi szász történetíró, Kraus János is megtisztelte a “haza atyja” jelzővel. A történetíró szerint Bethlen Erdély békéjét, alattvalóinak biztonságát és a vallási türelmet szolgálta, ezzel elnyerve a jelzőt.

5. II. Rákóczi Ferenc (1676-1735)

Magyar főnemes, a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) vezetője, birodalmi herceg. Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, melyben a teljes állami függetlenséget kívánta visszaszerezni a Habsburg uralommal szemben. 1704-ben Gyulafehérvárott erdélyi fejedelemmé választották, így ő volt az utolsó, aki e tisztséget betöltötte. 1705-ben a szécsényi országgyűlésen a vezérlő fejedelem (dux & princeps) címet kapta. Az 1707-es marosvásárhelyi országgyűlésen a rendek képviselői a “haza atyja”, „Pater Patriae” névvel tisztelték meg, mely kimondta fejedelemmé és uralkodóvá választását és Erdély elszakadását a Habsburg-háztól. II. Rákóczi Ferencnek ez kiváltképp hízeleghetett, mert még emlékirataiban is megemlékezik róla. Szabadságharca azonban nem érte el a kívánt eredményt, 1711-ben elbukott és a “haza atyja” száműzetésbe vonult.

Érdekesség, hogy a kimagasló példányszámú szlovák kuruc irodalom is bővelkedik Rákócziról szóló írásokban, melyekben számtalanszor említik a fejedelmet, mint “Pater Patriae”.

Köszönjük, ha a bejegyzést megosztod barátaiddal a Facebookon, és/vagy lájkolod az oldalunkat!