A második ipari forradalom

A második ipari forradalom 1870 és 1914 között bontakozott ki. Az első ipari forradalomhoz képest nemcsak a termelés vált gépesítetté, hanem új energiaforrások, új anyagok és új iparágak jelentek meg. A tudomány és az ipar egyre szorosabban kapcsolódott egymáshoz, ezért a korszakot gyakran a tudomány és a technika forradalmának is nevezik.

Az első ipari forradalom legfontosabb energiaforrása a szén, meghatározó gépe pedig a gőzgép volt. A második ipari forradalom idején a szén továbbra is fontos maradt, de mellette megjelent a villamos energia, a kőolaj és a földgáz.

---

Új energiaforrások és új technológiák

A korszak egyik legfontosabb újdonsága az elektromosság széles körű felhasználása volt. Az elektromos energia felhasználhatóvá vált a gyárakban, a közlekedésben és a mindennapi életben is.

A másik fontos változás a kőolaj felhasználásának elterjedése volt. A kőolaj azért vált különösen fontossá, mert lehetővé tette a belső égésű motorok működtetését.

Az új energiaforrások mellett új anyagok is megjelentek. Az ipar egyik legfontosabb anyagává az acél vált, amelyből gépeket, vasúti síneket, hidakat és hajókat készítettek.

A mezőgazdaságban elterjedt a műtrágya, amely növelte a terméshozamokat.

---

A tudomány és az ipar kapcsolata

A második ipari forradalom idején a tudományos eredmények egyre gyorsabban kerültek be az ipari termelésbe. A tudósok és mérnökök munkája új gépek, anyagok és eljárások létrejöttéhez vezetett.

A korszak egyik fontos alakja Thomas Edison, aki az elektromosság gyakorlati alkalmazásának fejlesztésében játszott szerepet. Nevéhez kapcsolódik többek között az izzólámpa és a fonográf.

Az elektromosság területén fontos eredményeket ért el Nikola Tesla is, aki a váltóáramú rendszer és a villanymotor fejlesztésében játszott fontos szerepet.

---

Közlekedés

A közlekedés fejlődése felgyorsította az emberek és az áruk mozgását.

A vasút továbbra is meghatározó maradt. A kiépülő vasúthálózatok összekapcsolták a városokat, iparvidékeket és piacokat. A gőzhajók egyre nagyobbak és gyorsabbak lettek, így az óceánokon is megindult a nagy tömegű áruszállítás.

Új közlekedési eszközök is megjelentek.

A belső égésű motor tette lehetővé az automobil elterjedését. Karl Benz elkészítette az egyik első benzinmotoros automobilját, a motorfejlesztésben pedig Nikolaus Otto és Rudolf Diesel is fontos szerepet játszott.

Az automobil tömegessé válásában Henry Ford játszott meghatározó szerepet. A Ford-gyárban a futószalagos termelést alkalmazták, így rövid idő alatt nagy mennyiségű, azonos típusú autót tudtak gyártani.

A Ford T-modell fejlesztésében a magyar származású Galamb József is részt vett.

A levegő meghódítására is több kísérlet történt. Zeppelin kormányozható léghajókat fejlesztett, a Wright testvérek pedig 1903-ban sikeres motoros repülést hajtottak végre.

---

A vegyipar fejlődése

A második ipari forradalom egyik új, gyorsan fejlődő ágazata a vegyipar lett.

A kémiai kutatások eredményeként egyre több olyan anyagot tudtak előállítani, amelyeket korábban nem, vagy csak természetes formában használtak.

Elterjedt a:

• műtrágya,
• mesterséges festékek,
• gyógyszerek,
• robbanóanyagok gyártása.

A vegyipar fejlődése ezért a mezőgazdaságra és az egészségügyre is hatással volt, ugyanakkor katonai jelentősége is nőtt.

Alfred Nobel például a dinamit feltalálásával vált ismertté.

---

A gépipar és a tömegtermelés

Az acélgyártás fejlődése lehetővé tette a gépipar gyors fejlődését. Egyre több és egyre bonyolultabb gépet lehetett előállítani.

A korszak egyik legfontosabb változása a tömegtermelés kialakulása volt. A munkát kisebb részfeladatokra bontották, a termék pedig a futószalagon haladt végig a munkások között. Így ugyanazt a terméket rövid idő alatt, nagy mennyiségben lehetett előállítani. A módszer legismertebb példája Henry Ford autógyártása.

A tömegtermelés következtében az egyes termékek előállítási költsége csökkent, ezért az iparcikkek egyre szélesebb kör számára váltak elérhetővé.

---

Az elektromosság és a távközlés

Az elektromosság nemcsak a gyárakat változtatta meg, hanem a mindennapi életet és a kommunikációt is. Megjelent és elterjedt:

• az izzólámpa,
• a villanymotor,
• a telefon,
• a rádió,
• a villamos közlekedés.

A telefon fejlesztésében Alexander Graham Bell játszott fontos szerepet.

Magyarországon Puskás Tivadar nevéhez kapcsolódik a telefonközpont kialakítása.

Az elektromosságot a közlekedésben is felhasználték, melyben jelentős eredményeket ért el Magyarország. Kandó Kálmán a villamos vasút fejlesztésének egyik úttörője volt.

A villamos energia előállításának és továbbításának fejlődésében fontos szerepe volt Jedlik Ányosnak, valamint a Bláthy–Déri–Zipernowsky mérnökcsoportnak, akik a transzformátor és a váltakozó áramú rendszer fejlesztésében értek el jelentős eredményeket.

---

Magyarország és a második ipari forradalom

A második ipari forradalom Magyarországon elsősorban a dualizmus korának gazdasági fejlődésében jelent meg.

Gyorsan fejlődött a vasúthálózat, a gépipar, az élelmiszeripar és az elektrotechnika. Budapest jelentős ipari és közlekedési központtá vált.

A magyar ipar egyik fontos vállalata a Ganz-gyár volt. A magyar mérnökök több területen is nemzetközileg jelentős eredményeket értek el.

---

A legfontosabb találmányok

Ezek közül érdemes legalább 10-et biztosan tudni:

Feltaláló / fejlesztő	Találmány vagy fejlesztés
Edison	izzólámpa, fonográf
Tesla	váltóáram, villanymotor
Benz	benzinmotoros automobil
Diesel	dízelmotor
Zeppelin	kormányozható léghajó
Wright testvérek	motoros repülőgép
Bell	telefon
Puskás Tivadar	telefonközpont
Henry Ford	futószalagos tömegtermelés
Bánki Donát–Csonka János	porlasztó
Jedlik Ányos	dinamó
Bláthy Ottó–Déri Miksa–Zipernowsky Károly	transzformátor
Kandó Kálmán	villamos vasút
Marconi	rádiózás
Röntgen	X-sugárzás
Pasteur	veszettség elleni védőoltás

A második ipari forradalom lényege egyetlen gondolatban

A tudomány fejlődése új energiaforrásokat, gépeket és iparágakat hozott létre, amelyek átalakították a termelést, a közlekedést, a kommunikációt és a mindennapi életet.

Amit mindenképpen tudj:

1870–1914 → a második ipari forradalom időszaka
új energiaforrások → elektromosság, kőolaj, földgáz
új anyag → acél
új motor → belső égésű motor
új termelési mód → tömegtermelés, futószalag
új közlekedési eszközök → automobil, repülőgép, léghajó
új kommunikációs eszközök → telefon, rádió
új iparágak → vegyipar, elektrotechnika, gépipar

---

Ellenőrizd magad!

Gondold át a választ, majd kattints a ▶ nyílra az ellenőrzéshez!

1. Miben különbözött a második ipari forradalom az első ipari forradalomtól?

Válasz: Az első ipari forradalom legfontosabb energiaforrása a szén és a gőzgép volt, míg a második ipari forradalomban egyre nagyobb szerepet kapott az elektromosság és a kőolaj. Új anyagok és iparágak is megjelentek, például az acélipar, a vegyipar és a gépipar. A tudomány és az ipar kapcsolata is szorosabbá vált.

2. Miért nevezhetjük a második ipari forradalom időszakát a tudomány és a technika összekapcsolódásának? Nevezz meg legalább két példát!

Válasz: A korszakban a tudományos eredmények egyre közvetlenebbül jelentek meg az iparban és a mindennapi életben. Például az elektromosság kutatása lehetővé tette az elektromos gépek és a világítás elterjedését, a vegyészeti kutatások pedig új anyagok és eljárások megszületéséhez vezettek. A kutatók és mérnökök munkája így közvetlenül hozzájárult az ipar fejlődéséhez.

3. Milyen új energiaforrások váltak jelentőssé a második ipari forradalom idején? Milyen közlekedési eszközök fejlődését tették lehetővé?

Válasz: Az elektromosság és a kőolaj vált egyre fontosabbá. Az elektromos motorok és a belső égésű motorok új lehetőségeket teremtettek. A belső égésű motor tette lehetővé az automobil elterjedését, a repülőgép fejlődését és a korszerűbb hajók, gépek működését.

4. Hogyan változtatta meg a futószalag a termelést? Kihez kapcsolódik a bevezetése?

Válasz: A futószalagos termelés során a munkadarab haladt végig a dolgozók előtt, és minden munkás csak egy meghatározott munkafolyamatot végzett el. Ez meggyorsította a termelést, csökkentette az egy termékre jutó költséget, és lehetővé tette a tömegtermelést. A módszer elterjesztése Henry Ford nevéhez kapcsolódik.

5. Nevezd meg a felsorolt személyekhez kapcsolódó találmányokat, fejlesztéseket!
Edison – Tesla – Bell – Puskás Tivadar – Benz – Diesel – Wright testvérek – Zeppelin

Válasz:
Edison – izzólámpa, fonográf
Tesla – váltóáramú elektromos rendszerek, villanymotor
Bell – telefon
Puskás Tivadar – telefonközpont
Benz – automobil, benzinmotor
Diesel – dízelmotor
Wright testvérek – repülőgép
Zeppelin – kormányozható léghajó

6. Milyen szerepet játszottak a magyar feltalálók és mérnökök a második ipari forradalom technikai fejlődésében? Nevezz meg legalább három példát!

Válasz: A magyar mérnökök több fontos technikai fejlesztésben is részt vettek. Bánki Donát és Csonka János a porlasztó fejlesztéséhez kapcsolódik, Déry Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly a transzformátor kifejlesztésében játszottak fontos szerepet, Kandó Kálmán pedig a villamos vasút fejlődéséhez járult hozzá. Puskás Tivadar nevéhez a telefonközpont kapcsolódik.

7. Mutasd be, hogyan változtatta meg a második ipari forradalom az emberek mindennapi életét! A válaszodban térj ki legalább három területre!

Válasz: Az elektromosság elterjedése megváltoztatta a világítást és lehetővé tette számos elektromos gép használatát. A közlekedés fejlődése – az automobil, a repülőgép és a korszerű hajók megjelenése – gyorsabbá tette az utazást. A távközlés fejlődése, például a telefon és később a rádió, felgyorsította a hírek és információk továbbítását. A tömegtermelés pedig egyre több ipari terméket tett elérhetővé szélesebb társadalmi rétegek számára. A tudomány és az orvostudomány fejlődése pedig javította a betegségek felismerésének és megelőzésének lehetőségeit: például Pasteur védőoltásai és a Röntgen által felfedezett X-sugárzás is hozzájárultak az egészségügy fejlődéséhez.

Szeretnéd magaddal vinni tanuláshoz? Töltsd le ingyen PDF-ben!