III/6. A mohácsi csata és a kettős királyválasztás

Mi vezetett Mohácshoz?

A 16. század elején a Magyar Királyság egyre nehezebb helyzetbe került. A legnagyobb veszélyt az Oszmán Birodalom terjeszkedése jelentette. A magyar állam azonban politikailag és gazdaságilag meggyengült, a királyi hatalom kevésbé volt erős, a főurak között pedig gyakoriak voltak az ellentétek.

A törökök I. (Nagy) Szulejmán szultán vezetésével 1526-ban nagy hadjáratot indítottak Magyarország ellen. II. Lajos király megpróbált sereget gyűjteni, de a magyar hadsereg létszámban és felszereltségben is elmaradt a török seregtől.

---

A mohácsi csata – 1526

A döntő ütközetre 1526. augusztus 29-én Mohácsnál került sor.

A magyar sereg főparancsnoka Tomori Pál kalocsai érsek volt. A magyar hadsereg körülbelül 25–30 ezer katonából állt, míg a török sereg ennél jóval nagyobb volt. Ráadásul a magyar sereg nem tudott teljesen egyesülni: Szapolyai János erdélyi vajda serege nem érkezett meg időben, ezért nem vett részt a csatában.

A magyarok gyors támadással próbálták megzavarni a török sereget. Kezdetben sikerült is előretörniük, de az oszmán hadsereg nagyobb létszáma, erősebb tüzérsége és szervezettebb hadereje végül felülkerekedett. A magyar sereg rövid idő alatt súlyos vereséget szenvedett.

A vereség súlyos következményekkel járt. II. Lajos király menekülés közben a Csele-patakba fulladt, és vele kihalt a Jagelló-ház magyar királyi ága.

Mohács nem egyszerűen egy elvesztett csata volt. A vereséget a török túlerő, a magyar hadsereg megosztottsága és a kedvezőtlen katonai helyzet is előidézte. II. Lajos halála miatt trónöröklési válság alakult ki, amely a kettős királyválasztáshoz, majd hosszabb távon az ország három részre szakadásához vezetett.

---

A kettős királyválasztás

II. Lajos halála után nem volt egyértelmű, ki legyen Magyarország királya. Két trónkövetelő lépett fel.

• Szapolyai Jánost, Erdély vajdáját elsősorban a köznemesség támogatta. 1526-ban királlyá választották és megkoronázták. Főként az ország keleti része, köztük Erdély és a Tiszántúl állt mögötte.

• Habsburg Ferdinándot – II. Lajos sógorát – elsősorban a főurak egy része és a Habsburg-pártiak támogatták. Őt is királlyá választották és megkoronázták. Ferdinánd az ország nyugati és északi részét, vagyis a későbbi Királyi Magyarország területét tudta ellenőrzése alá vonni.

Így kettős királyválasztás alakult ki:

Szapolyai János ↔ Habsburg Ferdinánd

A két király hívei között fegyveres harc tört ki. Ferdinánd kiszorította Szapolyait az országból, ezért Szapolyai I. Szulejmán szultán segítségét kérte.

A Váradi béke – 1538

A két király végül megállapodott egymással. Az 1538-as váradi békében elismerték egymás területeit:

• Szapolyai János megtarthatta az általa uralt keleti országrészt;
• Ferdinánd megtarthatta az általa ellenőrzött nyugati és északi területeket;
• Szapolyai halála után Ferdinánd örökölte volna Szapolyai országrészét, vagyis a megállapodás célja az volt, hogy megszűnjön a kettős királyság.

A megállapodás azonban nem valósult meg. Szapolyainak 1540-ben fia született, János Zsigmond, ezért halála után hívei nem tartották be a Váradi békét, hanem a csecsemőt választották királlyá.

A kialakult helyzetbe I. Szulejmán ismét beavatkozott. 1541-ben elfoglalta Budát, és ezzel Magyarország három részre szakadt.

---

Amit mindenképpen tudj!

1526 – mohácsi csata → magyar vereség, II. Lajos halála

1526 – kettős királyválasztás → Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd

1541 – Buda elfoglalása → Magyarország három részre szakadása

Egy mondatban

A mohácsi vereség és II. Lajos halála trónöröklési válságot okozott, a kettős királyválasztás pedig belháborúhoz és végül Magyarország három részre szakadásához vezetett.

---

Ellenőrizd magad!

Gondold át a választ, majd kattints a ▶ nyílra az ellenőrzéshez!

1. Miért szenvedett vereséget a magyar sereg a mohácsi csatában?

Válasz: A magyar sereg jelentős létszámhátrányban volt, nem tudott teljesen egyesülni, mert Szapolyai János serege nem érkezett meg, és a török hadsereg szervezettebb, valamint erősebb tüzérséggel rendelkező haderő volt.

2. Ki volt a magyar sereg főparancsnoka a mohácsi csatában?

Válasz: Tomori Pál kalocsai érsek.

3. Kik között alakult ki a kettős királyság 1526-ban?

Válasz: Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd között.

4. Mi volt a Váradi béke lényege?

Válasz: 1538-ban Szapolyai és Ferdinánd megállapodtak egymással; Szapolyai megtarthatta keleti országrészét, Ferdinánd pedig a nyugati és északi területeket, Szapolyai halála után pedig Ferdinánd örökölte volna az egész országot.

5. Miért szakadt három részre Magyarország 1541-ben?

Válasz: Szapolyai halála után fia, János Zsigmond hívei nem tartották be a Váradi békét. A trónviszályba I. Szulejmán beavatkozott, és 1541-ben elfoglalta Budát. Ettől kezdve Magyarország három részre szakadt.

Szeretnéd magaddal vinni tanuláshoz? Töltsd le ingyen PDF-ben!