III/9. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete

Erdély a Magyar Királyság három részre szakadása után (1541), a 16. század második felében (1570) önálló fejedelemséggé vált. Sajátos helyzetét nemcsak politikai önállósága, hanem soknemzetiségű lakossága és vallási sokszínűsége is meghatározta.

---

Erdély népei

Erdély lakossága több népcsoportból állt. A politikai életben három rendi nemzetnek volt meghatározó szerepe:

• magyarok – főként a vármegyék területén éltek;
• székelyek – elsősorban Erdély keleti részén, a Székelyföldön éltek, és katonai szolgálatot teljesítettek;
• szászok – főként Dél-Erdélyben és a Szászföldön éltek, fontos szerepük volt a városi életben és a kereskedelemben.

A 16. századtól egyre nagyobb számban éltek Erdélyben románok is. Ők főként falvakban, különösen a hegyvidéki területeken éltek. Bár a lakosság jelentős részét alkották, nem tartoztak a három politikai nemzet közé, ezért politikai jogaik korlátozottak voltak.

Fontos tehát megjegyezni: a „három nemzet” nem három népet jelentett, hanem három, politikai jogokkal rendelkező rendi közösséget.

---

Erdély vallási sokszínűsége

A mohácsi csata után a reformáció gyorsan terjedt Erdélyben. A lakosság körében több keresztény felekezet is elterjedt:

• katolikusok,
• reformátusok,
• evangélikusok,
• unitáriusok.

A szászok többsége az evangélikus, a magyarok jelentős része pedig a református vallást követte. Az unitárius vallásnak is jelentős követői lettek Erdélyben.

A vallási sokszínűség miatt Erdélyben különösen fontos volt a felekezetek együttélésének szabályozása. 1568-ban a tordai országgyűlés kimondta a vallásszabadságot. Ez Európában is jelentős lépésnek számított. A katolikus, református, evangélikus és unitárius vallást bevett vallásként ismerték el.

A vallásszabadság azonban nem jelentett teljes vallási egyenjogúságot. Az ortodox románok például nem tartoztak a bevett vallások közé, ezért helyzetük kedvezőtlenebb volt.

---

Miért volt sajátos Erdély helyzete?

Erdélyben tehát egyszerre volt jelen:

• a soknemzetiségű lakosság,
• a több vallás együttélése,
• valamint a három rendi nemzet politikai vezető szerepe.

Ez a rendszer hosszú időre meghatározta Erdély társadalmi és politikai viszonyait. A korszak egyik legfontosabb sajátossága, hogy a politikai jogok és a vallási jogok nem terjedtek ki minden lakosra egyformán.

---

Amit érettségire mindenképpen tudni kell

Három politikai nemzet: magyarok, székelyek, szászok
Jelentős népcsoport: románok
Négy bevett vallás: katolikus, református, evangélikus, unitárius
1568: tordai országgyűlés – vallásszabadság
Fontos fogalom: bevett vallás – olyan vallás, amelyet az állam vagy az országgyűlés hivatalosan elismer
Lényeg: Erdély soknemzetiségű és vallásilag sokszínű fejedelemség volt, de a politikai és vallási jogok nem illették meg egyformán valamennyi lakóját.

---

Ellenőrizd magad!

Gondold át a választ, majd kattints a ▶ nyílra az ellenőrzéshez!

1. Kérdés: Mit jelentett Erdélyben a „bevett vallás” kifejezés?

Válasz: Olyan vallást jelentett, amelyet hivatalosan elismertek, és amelynek követői vallási jogokat élveztek.

2. Kérdés: Melyik négy vallást ismerték el bevett vallásként Erdélyben?

Válasz: A katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius vallást.

3. Kérdés: Mikor és melyik országgyűlésen mondták ki Erdélyben a vallásszabadságot?

Válasz:1568-ban, a tordai országgyűlésen.

Szeretnéd magaddal vinni tanuláshoz? Töltsd le ingyen PDF-ben!