Mária Terézia trónra kerülése

Mária Terézia 1740-1780 között állt a Habsburg Birodalom élén. Trónöröklését apja, III. Károly az 1713-as Pragmatica Sanctióval készítette elő, amelyet a magyar országgyűlés elfogadott. A törvény biztosította a Habsburg-ház nőági öröklését.

Mária Terézia trónra lépését azonban több európai hatalom nem fogadta el. Poroszország megtámadta a Habsburgokat, és kezdetét vette az osztrák örökösödési háború (1740–1748). A magyar rendek Mária Terézia mellé álltak. Az 1741-es pozsonyi országgyűlésen a nemesség híres felkiáltással ajánlotta fel támogatását:

„Vitam et sanguinem!” – „Életünket és vérünket!”

A háború után újabb konfliktus következett, a hétéves háború (1756–1763). Mária Terézia célja ekkor elsősorban Szilézia visszaszerzése volt, de ezt nem sikerült elérnie.

A korszakhoz kapcsolódik Hadik András híres berlini vállalkozása is: Huszáraival rövid időre elfoglalta Berlint, majd hadisarcot szedett.

A háborúk megmutatták, hogy a Habsburg Birodalomnak erősebb hadseregre és több állami bevételre van szüksége. Mária Terézia ezért átfogó reformokba kezdett.

---

1. Mária Terézia és a magyar rendek

Mária Terézia reformjai érintették a magyar rendek érdekeit is.

Az uralkodó:

• növelni akarta az állami bevételeket,
• erősíteni akarta a hadsereget,
• korszerűsíteni akarta az államigazgatást,
• és a birodalom egészét szorosabban akarta irányítani.

A magyar nemesség azonban ragaszkodott hagyományos kiváltságaihoz, mindenekelőtt adómentességéhez.

Az (1764–1765-ös) országgyűlésen Mária Terézia és a magyar rendek között komoly konfliktus alakult ki. Az uralkodó nagyobb állami hozzájárulást akart elérni, a rendek viszont nem mondtak le kiváltságaikról.

Mária Terézia ezután egyre inkább rendeletekkel próbálta megvalósítani reformjait.

---

2. Gazdasági reformok – a vámrendelet

Mária Terézia egyik fontos gazdasági intézkedése az 1754-es vámrendelet volt. A rendelet kettős vámhatárt hozott létre:

• egy külső vámhatárt a birodalom külső részein,
• és egy belső vámhatárt Magyarország és az örökös tartományok között.

A magas vámokkal az uralkodó a birodalmon belüli munkamegosztást akarta erősíteni.

Magyarország elsősorban mezőgazdasági termékeket és nyersanyagokat biztosított, míg az örökös tartományok iparcikkei számára védettebb piacot alakítottak ki.

A vámrendszer ezért hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a Habsburg Birodalmon belül elsősorban mezőgazdasági termelő és nyersanyag-szállító szerepet töltsön be, miközben az ipar fejlődésének kevésbé kedvezett.

---

3. Az úrbéri rendelet

Mária Terézia a jobbágyok helyzetét is szabályozta.

Az 1767-es úrbéri rendelet meghatározta a jobbágytelek nagyságát és maximalizálta a jobbágyoktól követelhető földesúri szolgáltatásokat.

Az egész telkes jobbágy robotkötelezettsége: 52 nap igásrobot vagy 104 nap kézi robot évente.

A rendelet célja az volt, hogy megakadályozza a jobbágyok túlzott földesúri terhelését. Ez az államnak is érdeke volt, hiszen a túlterhelt jobbágy nem tudott megfelelően termelni, így az állami adóbevételek is csökkentek volna.

---

4. Oktatási reform – Ratio Educationis

Mária Terézia az oktatást is állami ellenőrzés alá vonta. 1777-ben adta ki a Ratio Educationist, amely egységesen szabályozta az oktatás rendszerét.

A rendelet:

• meghatározta az iskolák rendszerét,
• szabályozta a tananyagot és a tanítás rendjét,
• állami ellenőrzést vezetett be,
• és 6–12 éves kor között előírta az iskolába járást.

Az oktatás ezzel egyre inkább állami feladattá vált.

---

5. Egészségügyi és szociális intézkedések

Mária Terézia reformjai az egészségügyre is kiterjedtek.

Az állam:

• szabályozta az orvosképzést,
• támogatta a bábák képzését,
• fejlesztette az egészségügyi ellátást,
• és szociális intézményeket, például árvaházakat is létrehozott.

---

II. József és a felvilágosult abszolutizmus

Mária Terézia fia, II. József 1780-1790 között uralkodott, aki a felvilágosult abszolutizmus egyik legjelentősebb uralkodója volt.

A felvilágosult abszolutizmus lényege, hogy az uralkodó a felvilágosodás egyes eszméit – például a vallási türelmet, az állam korszerűsítését és a jobbágyok helyzetének javítását – felülről, saját hatalmára támaszkodva vezeti be.

II. József célja egy egységes, központosított Habsburg Birodalom létrehozása volt.

Nem akart a rendekkel hosszasan egyezkedni, ezért elsősorban rendeletekkel kormányzott.

---

1. II. József egyházpolitikája

II. József az egyházat is az állam ellenőrzése alá akarta vonni.

1782-től feloszlatta azokat a szerzetesrendeket, amelyek szerinte nem végeztek közhasznú tevékenységet, például nem foglalkoztak oktatással vagy betegápolással.

A feloszlatott rendek vagyonából létrehozta a vallásalapot, amelyből többek között új plébániák és egyházi intézmények működését támogatták.

---

2. Türelmi rendelet

II. József 1781-ben adta ki türelmi rendeletét, mely enyhítette a protestánsokkal szembeni korlátozásokat.

Az evangélikusok és reformátusok szabadabban gyakorolhatták vallásukat, és bizonyos feltételek mellett hivatalokat is betölthettek.

A rendelet a vallási türelem irányába tett fontos lépés volt.

---

3. A nyelvrendelet és a közigazgatás átalakítása

II. József a birodalom egységesítésére törekedett. 1784-es nyelvrendeletével a németet tette a közigazgatás hivatalos nyelvévé a latin helyett.

Ez Magyarországon komoly ellenállást váltott ki, mert a magyar rendek a latin hivatali nyelvhez és a magyar rendi hagyományokhoz ragaszkodtak.

II. József a vármegyék önkormányzatát is korlátozta, és központosította a közigazgatást. Reformjai így egyre inkább összeütközésbe kerültek a magyar rendek érdekeivel.

---

4. Jobbágyrendelet

II. József 1785-ös jobbágyrendelete megszüntette a jobbágyok személyi függését és röghöz kötöttségét, valamint eltörölte a „jobbágy” elnevezést is. A rendelet ezentúl egységesen parasztként jelölte őket.

A jobbágy:

• szabadabban költözhetett,
• szabadabban tanulhatott,
• szabadabban választhatott foglalkozást,
• és házasságához sem volt szükség minden esetben földesúri engedélyre.

A jobbágy azonban továbbra is köteles volt teljesíteni a földesúri szolgáltatásokat. A jobbágyrendelet tehát nem szüntette meg a jobbágyságot, hanem a személyi függést számolta fel.

---

5. II. József és a magyar rendek konfliktusa

II. József reformjai erős ellenállást váltottak ki a magyar rendekből.

Ennek fő okai:

• veszélyeztette a magyar rendek hagyományos jogait.
• nem koronáztatta meg magát magyar királlyá, ezért nevezték „kalapos királynak”;
• nem hívott össze országgyűlést;
• rendeletekkel kormányzott;
• korlátozta a vármegyék önállóságát;
• a németet tette a közigazgatás nyelvévé;

---

6. A reformok visszavonása

II. József uralkodásának végére a reformokkal szembeni ellenállás olyan erős lett, hogy 1790-ben, halála előtt rendeleteinek többségét visszavonta. Ezt nevezzük nevezetes tollvonásnak.

Nem vonta vissza a:

• türelmi rendeletet,
• jobbágyrendeletet,
• valamint egyházpolitikájának bizonyos eredményeit.

II. József halála után II. Lipót került a trónra, aki kompromisszumosabb politikával próbálta rendezni a Habsburg uralkodó és a magyar rendek kapcsolatát.

---

Mária Terézia és II. József reformjainak összehasonlítása

Mária Terézia	II. József
1740–1780	1780–1790
fokozatosabb reformok	radikálisabb reformok
az állam és a hadsereg megerősítése	erősen központosított állam
1754-es vámrendelet	nyelvrendelet
1767-es úrbéri rendelet	1785-ös jobbágyrendelet
1777-es Ratio Educationis	1781-es türelmi rendelet
oktatási és egészségügyi reformok	egyházpolitikai reformok
a rendekkel még kereste az együttműködést	a rendeket nagyrészt megkerülte

---

A tétel lényege

Mária Terézia és II. József reformjai a Habsburg Birodalom megerősítését és korszerűsítését szolgálták. Mária Terézia főként a hadsereget, az állami bevételeket, a gazdaságot, az oktatást és a jobbágyterheket szabályozta. II. József ennél radikálisabb központosító politikát folytatott: korlátozta az egyház és a rendek szerepét, javított a jobbágyok helyzetén és vallási türelmet vezetett be. Reformjai azonban erős magyar rendi ellenállást váltottak ki, ezért halála előtt intézkedéseinek nagy részét visszavonta.

Kulcsfogalmak

Pragmatica Sanctio: a Habsburg-ház nőági öröklését biztosító törvény

Felvilágosult abszolutizmus: olyan uralkodói politika, amely a felvilágosodás egyes eszméit az uralkodó saját hatalmára támaszkodva, felülről vezette be.

Rendiség: olyan politikai rendszer, amelyben az egyes társadalmi rendek kiváltságokkal rendelkeztek, és az országgyűlésen keresztül beleszólhattak az ország ügyeibe.

Vámrendelet: olyan állami intézkedés, amely a behozott és kivitt árukra vámot határoz meg. Mária Terézia 1754-es vámrendelete kettős vámhatárt vezetett be.

Úrbéri rendelet: Mária Terézia 1767-es rendelete, amely szabályozta és maximalizálta a jobbágyok földesúri szolgáltatásait.

Robot: a jobbágy által a földesúrnak végzett, munkával teljesített szolgáltatás.

Ratio Educationis: Mária Terézia 1777-es oktatási rendelete, amely egységesen szabályozta az oktatást és állami ellenőrzés alá vonta az iskolarendszert.

Türelmi rendelet: II. József 1781-es rendelete, amely enyhítette a protestánsokkal szembeni vallási korlátozásokat.

Jobbágyrendelet: II. József 1785-ös rendelete, amely eltörölte a jobbágyok személyi függését és röghöz kötöttségét.

Központosítás: a döntési és irányítási jogok egyre nagyobb részének az uralkodó és a központi állami szervek kezébe kerülése.

Nyelvrendelet: II. József 1784-es rendelete, amely a németet tette a közigazgatás hivatalos nyelvévé.

„Kalapos király”: II. József elnevezése, aki nem koronáztatta meg magát magyar királlyá, így nem kötötte magát a koronázással járó rendi kötelezettségekhez.

---

Ellenőrizd a tudásod!

Gondold át a választ, majd kattints a ▶ nyílra az ellenőrzéshez!

1. Miért volt szüksége Mária Teréziának reformokra?

A háborúk és a birodalom növekvő államadóssága miatt több állami bevételre, erősebb hadseregre és hatékonyabb államigazgatásra volt szükség.

2. Mi volt az 1754-es vámrendelet lényege?

Kettős vámhatárt vezetett be, és a birodalmon belüli munkamegosztást erősítette: Magyarország elsősorban mezőgazdasági termelő, az örökös tartományok pedig ipari termelő szerepet kaptak.

3. Mit szabályozott az 1767-es úrbéri rendelet?

Meghatározta a jobbágytelek nagyságát és maximalizálta a jobbágyoktól követelhető földesúri szolgáltatásokat. Az egész telkes jobbágy évi 52 nap igás- vagy 104 nap kézirobotra volt kötelezhető.

4. Mi volt a Ratio Educationis jelentősége?

Mária Terézia állami irányítás alá vonta és egységesen szabályozta az oktatást, és 6–12 éves kor között előírta az iskolába járást.

5. Mit jelent a felvilágosult abszolutizmus?

Az uralkodó a felvilágosodás egyes eszméit saját hatalmára támaszkodva, felülről vezeti be, a rendek bevonása nélkül.

6. Miért nevezték II. Józsefet „kalapos királynak”?

Mert nem koronáztatta meg magát magyar királlyá, így nem vállalta a koronázással járó rendi kötelezettségeket.

7. Mit mondott ki a türelmi rendelet?

Enyhítette a protestánsokkal szembeni korlátozásokat, és szélesebb vallásgyakorlási lehetőséget biztosított számukra.

8. Mi volt II. József egyházpolitikájának lényege?

Feloszlatta a nem közhasznú tevékenységet végző szerzetesrendek jelentős részét, vagyonukból pedig vallásalapot hozott létre.

9. Miért váltott ki ellenállást a nyelvrendelet?

Mert II. József a németet tette a közigazgatás hivatalos nyelvévé, ami sértette a magyar rendek hagyományos jogait és a latin hivatali nyelv használatát.

10. Mit változtatott meg az 1785-ös jobbágyrendelet?

Eltörölte a „jobbágy” elnevezést, megszüntette a személyi függést és a röghöz kötöttséget, miközben a földesúri szolgáltatások megmaradtak.

11. Miért került II. József konfliktusba a magyar rendekkel?

Mert rendeletekkel kormányzott, nem hívott össze országgyűlést, korlátozta a vármegyék önállóságát, a németet tette a közigazgatás nyelvévé, és több rendi kiváltságot is veszélyeztetett.

12. Miért vonta vissza II. József reformjainak nagy részét?

Mert reformjai erős ellenállást váltottak ki a magyar rendekből és a birodalom más területein is, ezért uralkodása végén rendeleteinek többségét visszavonta.

Szeretnéd magaddal vinni tanuláshoz? Töltsd le ingyen PDF-ben!