III/16. A felvilágosodás és az Emberi és polgári jogok nyilatkozata

1. A felvilágosodás kialakulása

A felvilágosodás a 17–18. században kibontakozó szellemi mozgalom volt. Elsősorban Angliában és Franciaországban terjedt el. Gondolkodói szerint az ember az ész és a tudomány segítségével képes megismerni a világot, melyhez hasonlóan a társadalmat is lehet ésszerűbbé és igazságosabbá tenni.

A felvilágosodás gondolkodói bírálták a rendi kiváltságokat és az abszolutizmust, valamint azt az elképzelést, hogy az uralkodó hatalma Istentől származik és korlátlan.

A felvilágosodás fontos alapelvei:

  • ész és racionalizmus – az ember saját értelmére támaszkodhat;
  • tudomány és haladás – a tudomány segítségével fejlődhet a társadalom;
  • természetes jogok – az embernek születésétől fogva vannak alapvető jogai;
  • szabadság – az egyénnek joga van szabadon gondolkodni és cselekedni;
  • jogegyenlőség – az embereknek a törvény előtt egyenlőnek kell lenniük;
  • vallási türelem – az eltérő vallási nézeteket el kell fogadni.

A felvilágosodás politikai gondolatai később nagy hatással voltak az amerikai és a francia forradalomra.


2. A felvilágosodás fontosabb gondolkodói

John Locke

Az angol John Locke szerint az embereket születésüktől fogva természetes jogok illetik meg, melyek természetes és elidegeníthetetlen jogokkal, vagyis ezeket senki – még az uralkodó sem – veheti el tőlük.

A legfontosabbak:

  • élethez való jog,
  • szabadsághoz való jog,
  • tulajdonhoz való jog.

Az állam feladata ezeknek a jogoknak a védelme. Az uralkodó hatalma tehát nem lehet korlátlan.


Montesquieu

A francia Montesquieu szerint az állam hatalmát meg kell osztani, hogy ne alakulhasson ki önkényuralom.

A három hatalmi ág:

  1. törvényhozó hatalom: törvényeket alkot – parlament;
  2. végrehajtó hatalom: végrehajtja a törvényeket, irányítja az államot – kormány;
  3. bírói hatalom: igazságot szolgáltat – független bíróság.

A hatalmi ágak elkülönülnek és ellenőrzik egymást, így egyik sem tud korlátlan hatalomra szert tenni.


Rousseau

A francia Rousseau a népszuverenitás, vagyis a népfelség elvét hangsúlyozta: a hatalom a néptől származik, ezért az uralkodó hatalma nem korlátlan. Ha az uralkodó nem a közösség érdekében kormányoz, és megsérti a nép jogait, akkor a népnek joga van a hatalmat megvonni tőle és megváltoztatni a kormányzatot.

Tehát a hatalom forrása a nép, nem pedig az uralkodó és az állam működésének alapja a társadalom tagjainak közös akarata.


Voltaire

A francia Voltaire elsősorban a vallási türelmet, a gondolkodás és a vélemény szabadságát hirdette. Bírálta a vallási türelmetlenséget és az önkényes hatalomgyakorlást.


3. A felvilágosodás politikai jelentősége

A felvilágosodás gondolkodói bírálták a rendi társadalmat és az abszolutizmust, mert igazságtalannak tartották, hogy az emberek jogai és lehetőségei születésüktől függjenek, illetve hogy az uralkodó kezében korlátlan hatalom összpontosuljon.

A rendi társadalomban a nemességet és a papságot különböző kiváltságok illették meg, miközben a társadalom többi tagja kevesebb joggal rendelkezett. A felvilágosodás ezzel szemben azt hirdette, hogy minden embernek vannak természetes jogai, és az embereket a törvény előtt egyenlőségnek kell megilletnie.

Az abszolutizmussal szemben a felvilágosodás gondolkodói azt vallották, hogy az uralkodó hatalma sem lehet korlátlan. Rousseau szerint a hatalom a néptől származik, Montesquieu pedig a hatalom megosztását tartotta szükségesnek, hogy egyik hatalmi ág se kerülhessen korlátlan helyzetbe.

A felvilágosodás ezért olyan új politikai elveket fogalmazott meg, amelyek később a polgári társadalom és a modern jogállam alapjaivá váltak:

alattvalói helyett → állampolgári jogok: az embereket alapvető jogok illessék meg, amelyeket az államnak védenie kell.

rendi kiváltságok helyett → jogegyenlőség: mindenki legyen egyenlő a törvény előtt;

korlátlan uralkodói hatalom helyett → népszuverenitás: a hatalom végső forrása a nép;

egyszemélyi hatalom helyett → hatalmi ágak megosztása: a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom különüljön el;


4. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata

A francia forradalom kezdetén, 1789. augusztus 26-án fogadta el a Nemzetgyűlés az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát. A dokumentum a felvilágosodás politikai eszméit foglalta össze, és kimondta az emberek legfontosabb alapvető jogait.

A Nyilatkozat szerint minden ember szabadnak és jogaiban egyenlőnek születik. Ez a rendi kiváltságokkal szemben a jogegyenlőség elvét jelentette. Az embereket természetes jogok illetik meg, például a szabadsághoz és a tulajdonhoz való jog.

A Nyilatkozat kimondta a népszuverenitás elvét is: a politikai hatalom a nemzettől származik, nem az uralkodótól. Fontos alapelve volt továbbá a törvény előtti egyenlőség, valamint a vélemény- és vallásszabadság.

Lényege: a felvilágosodás eszméi a francia forradalom idején konkrét politikai alapelvekké váltak: szabadság, jogegyenlőség, természetes jogok és népszuverenitás.

Jelentősége

A Nyilatkozat a modern polgári jogállam egyik fontos alapdokumentuma. A rendi társadalom és az abszolutizmus helyett a polgári társadalom alapelveit fogalmazta meg.


5. A legfontosabb összefüggések

SzemélyAmit hozzá kell kötni
John Locketermészetes jogok: élet, szabadság, tulajdon
Montesquieuhatalmi ágak megosztása
Rousseaunépszuverenitás, népfelség
Voltairevallási türelem, véleményszabadság

Kulcsfogalmak

felvilágosodás – az észt, a tudományt, a szabadságot és a természetes emberi jogokat középpontba állító 17–18. századi szellemi mozgalom.

természetes jogok – az embert születésétől megillető alapvető jogok.

jogegyenlőség – az emberek egyenlősége a törvény előtt.

népszuverenitás / népfelség – a politikai hatalom végső forrása a nép/nemzet.

hatalmi ágak megosztása – a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom elkülönítése.

állampolgár – az állam tagja, akit jogok és kötelezettségek illetnek meg.

szabadságjogok – az egyént az államhatalommal szemben védő alapvető jogok.

Egyetlen összefüggésben:

A felvilágosodás gondolkodói megfogalmazták a természetes jogok, a szabadság, a jogegyenlőség, a népszuverenitás és a hatalommegosztás elveit.

Ezek az eszmék a francia forradalom idején politikai programmá váltak, és megjelentek az 1789-ben elfogadott Emberi és polgári jogok nyilatkozatában.


Ellenőrizd a tudásod!

Gondold át a választ, majd kattints a ▶ nyílra az ellenőrzéshez!

1. Milyen szabadságjogokat fogalmazott meg a Nyilatkozat?

Többek között a vélemény és a gondolkodás szabadságát, valamint a vallásszabadságot.

2. Melyek voltak az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának legfontosabb alapelvei?

A szabadság, a jogegyenlőség, a természetes jogok, a népszuverenitás, a törvény előtti egyenlőség, valamint a vélemény- és vallásszabadság.

3. Mit jelentett a népszuverenitás elve a Nyilatkozatban?

Azt, hogy a politikai hatalom a nemzettől származik, ezért az uralkodó nem rendelkezhet korlátlan hatalommal.

4. Miért jelentett változást a Nyilatkozat a rendi társadalomhoz képest?

Mert a rendi kiváltságok helyett a jogegyenlőséget hirdette: az embereknek a törvény előtt egyenlő jogokkal kell rendelkezniük.

5. Milyen kapcsolat van a felvilágosodás és az Emberi és polgári jogok nyilatkozata között?

A felvilágosodás gondolkodói fogalmazták meg a szabadság, a természetes jogok, a jogegyenlőség és a népszuverenitás eszméit, amelyek 1789-ben a Nyilatkozatban politikai alapelvekké váltak.

6. Melyik felvilágosodás kori gondolkodóhoz kapcsolható a természetes jogok gondolata, és mely jogokat emelte ki?

John Locke az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz való jogot tekintette alapvető természetes jogoknak.

7. Melyik gondolkodóhoz kapcsolható a hatalmi ágak megosztásának elve?

Montesquieu nevéhez. Szerinte a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalmat el kell választani egymástól, hogy ne alakulhasson ki önkényuralom.

8. Melyik gondolkodóhoz kapcsolható a népszuverenitás elve?

Jean-Jacques Rousseauhoz, aki szerint a hatalom a néptől származik.

9. Miért volt fontos a törvény előtti egyenlőség kimondása?

Mert azt jelentette, hogy az emberek jogait nem a születésük és társadalmi helyzetük, hanem az általános törvények határozzák meg.

10. Mi a közös Locke, Montesquieu és Rousseau gondolataiban?

Mindannyian korlátozni akarták a korlátlan uralkodói hatalmat, és olyan állami berendezkedést képzeltek el, amely jobban védi az emberek jogait és szabadságát.

Szeretnéd magaddal vinni tanuláshoz? Töltsd le ingyen PDF-ben!

Segített neked ez az írás? Jelezd egy kattintással!

A Törizzotthon mögött nincs szerkesztőség vagy kiadó – csak sok munka, rengeteg ötlet és az a cél, hogy a történelemtanárok minél több ingyenesen használható, valóban működő tanórai ötlethez jussanak.

Ha úgy érzed, hogy ez a cikk segített neked, meghívhatsz minket egy kávéra.

☕ Egy kávé árával segítek

Köszönjük, hogy segítesz életben tartani a Törizzotthon közösségét!
A támogatás teljesen önkéntes, és a Törizzotthon minden tartalma továbbra is ingyenesen elérhető marad.

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon!
📌 facebook.com/torizzotthon

Leave a Reply

Your email address will not be published.