Magyar Nemzeti Himnusz-szobor - Budakeszi
Anthem memorial by Mária V. Majzik in Budakeszi. Bronze and Limestone and Marble sculptures. 2006 works.- Szarvas square, Budakeszi, Pest County, Hungary.}}{{hu|1= Budakeszi, [https://www.kozterkep.hu/~/4469/Magyar_Nemzeti_Himnusz_szobor_Budakeszi_2006.html Magyar Nemzeti Himnusz-szobor]. V. Majzik Mária, 2006. Domborművet tartalmazó térforma, modern stílusban felhasznált anyagok:bronz, mészkő és márvány. - Magyarország, Pest megye, Budakeszi, Szarvas tér

Közel 200 éves a magyar Himnusz

Ismerjük valamennyien, életünkben számtalanszor elénekeltük, meghallgattuk már, de történetéről, születésének körülményeiről mégis keveset tudunk.

Keletkezése

1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc Szatmárcsekén a Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című költeményét, melyet 1844-ben Erkel Ferenc zenésített meg.

A pályaművet ezzel a jeligével küldte be Kölcsey: „Itt az Írás, forgassátok érett ésszel, józanon.” 

Először Kisfaludy Károly Aurora című almanachjában jelent meg 1823-ban, kötetben pedig 1832-ben. Erkel vezényletével először 1844. júliusában a Nemzeti Színházban mutatták be, első alkalommal pedig szintén 1844. augusztus 10-én énekelték az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor.

Magyarország himnuszai

Sokféle himnusza volt előtte az országnak. Volt Rákóczi-nótánk, Boldogasszony Anyánk dalunk, Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű Szent Istvánról szóló templomi énekünk, Tebenned bízunk, elejétől fogva református zsoltárunk és osztrák császári himnuszunk is. Kölcsey Himnuszát 1903-ban az országgyűlés elismerte, de csak 1989-ben került be az alkotmányba, mint a hivatalos himnuszunk. Ma pedig keletkezésének napján, 1989 óta ünnepeljük a magyar kultúra napját.

Becsüljük meg a Himnuszt, mert a magyarok közmegegyezése tette nemzeti imádsággá, nem valamiféle rendszer iktatta törvénybe fölénk. Más nemzetek nem saját akaratukból választottak himnuszt! Egy anekdota szerint nem sok hiányzott hozzá, hogy bekövetkezzen nálunk is az állami beavatkozás: A szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz megalkotásával. Kodály Zoltán válasza erre annyi volt: “Minek új? Jó nekünk a régi.” Illyés is hasonlóan elutasította. Ezzel a kérdés lekerült a napirendről. Így az 50-es évek első felében csupán hangszeresen, szöveg nélkül hangozhatott el és ezért válhatott az 1956-os szabadságharcnak szinte zenei szimbólumává, “szabadság himnusszá”.

Megzenésítése

Sajnos eredeti partitúrája nem ismert. Nem maradt fenn Erkel első lejegyzése, csak az, amelyet a zenekar klarinétosa, Kocsi János másolt le jól olvashatóan, feltehetően némi „szerkesztői” javítással. Ebbe Erkel a bemutatót követően írta be az elő- és utójátékba a harang szólamát, és kiegészítette a szintén Kocsi által másolt zenekari szólamokat is. Az 1880-as évekből két további szerzői leírást ismerünk, mindkettő kíséret nélküli, vegyeskari kórusváltozat, melyek több részletben eltérnek az első fennmaradt kottától.

Gárdonyi Géza Aranymorzsák című könyvében, így emlékezett vissza Erkel Ferenc a munkájára:

Erkelnek esze ágában sem volt pályázni. Ezt Bartay Endre – aki a pályázati felhívást aláírta – nem hagyta annyiban. A határidő letelte előtt egy nappal fogta Erkelt, és bezárta a színház egyik zongorás szobájába. Mellé tett egy tollat, tintát és kottapapírt, majd kijelentette: addig nem engedi ki, amíg meg nem írta a Himnusz zenéjét. 

„Csend van. Ülők és gondolkodok: hát hogy is kellene azt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz…”

Áthangszerelések

A legismertebb hangszerelése, mely már az iskolás éveink alatt belénk ivódik az 1938-as verzió, melyet Dohnányi Ernő dolgozott át. Ezzel elnyerte a ma ismert formáját, mely lassú és nehezen énekelhető Esz-dúr hangnemben szólal meg. Erkel eredetije egy tempósabb, verbunkost idéző mű volt harangokkal az elején és a végén. Azonban Trianon után lelassult és a kor ízlésének megfelelő hangzást vett fel – lassabb, patetikusabb lett.

Erkel Ferenc eredeti változata

Az elmúlt közel 200 éveben sok próbálkozás volt az áthangszerelésére, azonban ezek nem mentek át a gyakorlatba. Egyébként is a tapasztalatom az, hogy kritizáljuk a Himnuszt, mert lassú, szomorú, nehezen énekelhető, de ha előrukkolnak egy újabb verzióval, akkor a fülünk nem áll rá és kritizáljuk.

Kényszerű áthangszerelés:

A több mint kétperces Himnuszunk túl hosszú volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, mert az éremátadásokon 60-90 másodpercet lehet csak lejátszani, ezért 2013-ban a Dohnányi-féle ma ismert Himnuszt áthangszerelték. Somogyváry Ákos karnagy, Erkel szépunokája és az Erkel Ferenc Társaság elnöke a MÁV Szimfonikus Zenekarral készítettek egy gyorsabb, kevésbé szomorú változatot, ami belefért az NOB által megszabott másfél percbe. Ez a verzió egyébként közelebb van az eredeti, Erkel által komponálthoz.

Érdekesség

Többször előfordult, hogy az olimpián nem a magyar himnuszt kezdték el játszani, hanem az osztrák Gott erhalte-t. Így volt ez az első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd 1896-os győzelmekor Athénban, majd 1900-as párizsi olimpián Bauer Rudolffal is.

Kölcsey Himnuszát összesen harminc nyelvre fordították le. Az angol, a francia és a német mellett többek között héberre, kazahra és arabra is.

Tetszett ez a bejegyzés? Bátran oszd meg barátaiddal a Facebookon, és/vagy lájkold az oldalunkat!

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*


Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .