📌 Szerző: Fábiánné Morvai Dóra
Egy egyszerű, játékos és kreatív ismétlési technika, amelyben a tanulóból kérdező, szerkesztő és játéktervező válik
A tananyag ismétlése sokszor egyet jelent a kérdések megválaszolásával. A pedagógus kérdez, a tanuló válaszol. De mi történik akkor, ha megfordítjuk a szerepeket? Mi lenne, ha a tanulónak nemcsak válaszolnia kellene a kérdésekre, hanem neki kellene kitalálnia a kérdéseket, megfogalmaznia a válaszokat, majd mindezt egy játékos, kézzel készített feladattá alakítania?
Erre ad lehetőséget a Lapozgató.
Egy egyszerű A4-es lapból elkészíthető kérdés–válasz játék, amely elsősorban ismétlésre, gyakorlásra és rendszerezésre használható, mégis jóval több egy hagyományos feladatlapnál. A tanuló ugyanis nem pusztán megoldója, hanem alkotója is a feladatnak.
A módszert a veszprémi Báthory István Sportiskolai Általános Iskola humán munkaközössége régóta használja a tanítási gyakorlatban. Elsősorban történelemben, irodalomban, nyelvtanban és idegen nyelvekben alkalmazható nagyon jól, de a módszer más tantárgyakra is adaptálható. Talán nem véletlen, hogy amikor az iskolánkban tanítási gyakorlatukat töltő egyetemi hallgatók először találkoznak ezzel a feladattípussal, gyakran rácsodálkoznak. Érdekesnek és újszerűnek találják, majd örömmel próbálják ki saját tanítási helyzeteikben is.
Mi az a Lapozgató?
A Lapozgató egy kihajtható, hajtogatott A4-es lapból készülő kérdés–válasz játék. A lapot úgy alakítjuk ki, hogy több egymás után következő, felhajtható vagy oldalra nyitható csík jöjjön létre. A lényeg azonban nem pusztán a hajtogatás. A fedőlapon a válaszok kapnak helyet, míg a csíkok felhajtásával vagy oldalra nyitásával válnak láthatóvá a kérdések.
A játék a: START felirattól indul.
A START alatt található az első kérdés. A tanulónak meg kell keresnie a fedőlapon azt a választ, amelyik ehhez a kérdéshez tartozik. Ha megtalálta, felnyitja a megfelelő válaszcsíkot, és annak belső oldalán már egy újabb kérdés várja. És itt jön a Lapozgató legfontosabb szabálya:
A kérdések és a válaszok nincsenek sorrendben.
A következő kérdéshez tartozó válasz nem a következő csíkon található. A tanulónak minden alkalommal vissza kell keresnie a fedőlapon a megfelelő választ. Így jön létre a játékos tanulási útvonal:
KÉRDÉS → VÁLASZ KERESÉSE → FELNYITÁS → ÚJ KÉRDÉS → ÚJ VÁLASZ KERESÉSE → … → CÉL
A végén pedig megjelenik: CÉL felirat, amely helyére akár dicsérő mondatok, motiváló üzenetek is kerülhetnek.
A lényeg a „rejtett útvonal”
A Lapozgató éppen azért érdekes, mert nem lehet egyszerűen végigmenni rajta. Ha a kérdések és a válaszok egymás alatt következnének, a feladat egy hagyományos kérdés–válasz lap lenne. Itt azonban a válaszok össze vannak keverve. A tanulónak fel kell ismernie a kapcsolatot a kérdés és a megfelelő válasz között. A megtalált válasz pedig egyben a következő állomás kulcsa.
Ez egy apró, de fontos módszertani különbség. A tanuló nemcsak azt kérdezi: „Tudom-e a választ?” Hanem azt is: „Hol találom meg a megfelelő választ?” Ezáltal a feladatban megjelenik a keresés, a döntés és a problémamegoldás élménye is.
A legfontosabb rész: a tanuló maga készíti a kérdéseket
Talán ez a Lapozgató legnagyobb pedagógiai értéke. Ha a tanuló csak válaszol egy kérdésre, akkor elsősorban felidézi a megtanult ismeretet. Ha azonban neki kell kérdést készítenie, már azt is el kell döntenie:
- Mi a tananyag lényeges része?
- Mire érdemes rákérdezni?
- Hogyan fogalmazzam meg egyértelműen?
- Mi legyen a pontos válasz?
- Milyen nehézségű legyen a kérdés?
A tanuló tehát nem egyszerűen visszamondja a tananyagot, hanem válogat, rendszerez, megfogalmaz és szerkeszt. Vagyis tananyagkészítővé válik. Ez különösen értékes tanulási helyzet, hiszen a jó kérdés megfogalmazásához a tanulónak magának is értenie kell, hogy mi a fontos, mi a lényeges, és mi kapcsolódik össze.
Történelmi példa: VII. Henrik és a rózsák háborúja
A képen látható Lapozgató témája:
VII. Henrik és kora – a rózsák háborúja
A fedőlapon a START felirat, a témához kapcsolódó díszítőelemek és a különböző válaszokat tartalmazó csíkok láthatók. A csíkok felnyitásával jelennek meg a kérdések.
A példában szereplő kérdések többek között ilyenek:
- Mikor zajlott a rózsák háborúja?
- Ki győzte le III. Richárdot, és lett Anglia királya?
- Melyik dinasztiát alapította VII. Henrik?
- Melyik két dinasztia harcolt egymással a rózsák háborújában?
- Kit vett feleségül VII. Henrik?
A hozzájuk tartozó válaszok azonban nem ugyanebben a sorrendben jelennek meg a fedőlapon.
Például:
Kérdés: Mikor zajlott a rózsák háborúja?
Megfelelő válasz: 1455 és 1485 között.
A tanuló megkeresi ezt a választ, felnyitja a csíkot, és belül már egy újabb kérdést talál: Ki győzte le III. Richárdot, és lett Anglia királya?
Ehhez már egy másik válaszcsíkot kell megtalálnia: VII. Henrik győzte le III. Richárdot.
A játék így folytatódik tovább, egészen a CÉL feliratig.
A példában tehát nem a kérdések sorrendje vezeti a tanulót, hanem a helyes válaszok. Ez adja a Lapozgató sajátos logikáját és játékosságát.
Hogyan készül?
A Lapozgató elkészítéséhez nincs szükség különleges eszközökre. Egy A4-es lap, olló, íróeszköz és némi kreativitás elegendő.
A lapot a hosszabb oldalánál félbehajtjuk, majd kialakítjuk rajta a felhajtható, oldalra nyitható csíkokat. A fedőlapon a válaszok kapnak helyet. A csíkok belső oldalára kerülnek a kérdések. A kérdéseket és a válaszokat először össze kell állítani, majd a válaszokat úgy kell elhelyezni, hogy ne kövessék a kérdések sorrendjét.
A Lapozgató díszíthető rajzokkal, szimbólumokkal, történelmi személyek portréival, képekkel vagy a témához kapcsolódó motívumokkal.
Egyéni feladatból közös játék
A Lapozgató elkészíthető egyénileg, párban vagy csoportban is.
- Egyéni munkában: Minden tanuló saját Lapozgatót készít egy adott témakörből. Ez lehet ismétlés, órai lezárás, házi feladat vagy akár projektfeladat.
- Páros munkában: Két tanuló közösen állítja össze a kérdéseket és válaszokat, majd egy másik párossal cserélnek.
- Csoportmunkában: Az osztály egy-egy témarészhez készít Lapozgatót, majd a csoportok kicserélik egymással a munkáikat.
A csere különösen izgalmassá teszi a feladatot. A készítő azt tapasztalja meg: „Vajon érthetőek a kérdéseim?” A megoldó pedig: „Vajon felismerem a megfelelő válaszokat?”.
Ha egy kérdés nem egyértelmű, vagy két válasz is elfogadhatónak tűnik, azt meg lehet beszélni.
Így a Lapozgató önellenőrző és társértékelő eszközzé is válhat.
Egy fontos tanári trükk
Nem feltétlenül érdemes azt mondani a tanulóknak: „Írjatok tíz kérdést a tananyagból!” Sok tanuló ilyenkor a legegyszerűbb kérdéseket választja. Érdemes inkább megadni néhány szempontot.
Például a tíz kérdés között legyen:
- 3 egyszerű felidéző kérdés,
- 3 közepes nehézségű kérdés,
- 2 gondolkodtató kérdés,
- 1 összefüggést kereső kérdés,
- 1 kreatív, de egyértelmű kérdés.
Így a tanulók azt is megtanulják, hogy jó kérdést készíteni ugyanolyan fontos, mint jó választ adni.
Elsősorban humán tantárgyakban, de továbbgondolható
A Lapozgató a Báthory István Sportiskolai Általános Iskola humán munkaközösségének gyakorlatában elsősorban a humán tantárgyakhoz kapcsolódik.
Különösen jól használható:
- történelemből,
- irodalomból,
- nyelvtanból,
- idegen nyelvből,
- honismeretből.
A módszer ugyanakkor könnyen adaptálható más tanulási területekre is, hiszen alapja nem egy konkrét tantárgyi tartalom, hanem a kérdés és válasz közötti kapcsolat felismerése.
Egy régi iskolai gyakorlat, amely mások számára is újdonság lehet
A veszprémi Báthory István Sportiskolai Általános Iskola közössége régóta használja ezt a feladattípust. A mindennapi gyakorlat során azt tapasztaljuk, hogy a tanulók szívesen készítik a Lapozgatókat, különösen akkor, ha lehetőségük van a saját munkájukat kreatívan díszíteni, majd egy társuknak átadni.
Számunkra különösen érdekes visszajelzés az, ahogyan az iskolánkban tanítási gyakorlatukat töltő egyetemi hallgatók reagálnak a módszerre. Amikor először találkoznak vele, sokszor rácsodálkoznak: „Ilyet még nem láttam.”
Majd a rácsodálkozást gyakran gyorsan követi a lelkesedés: kipróbálják, továbbgondolják, és örömmel alkalmazzák saját tanítási helyzeteikben is. Ez számunkra azt is mutatja, hogy a pedagógiai gyakorlatban érdemes megosztani azokat az egyszerű, jól működő ötleteket, amelyekhez nincs szükség drága eszközökre vagy bonyolult digitális környezetre.
Néha egy A4-es lap, néhány hajtás, néhány jó kérdés és egy kis kreativitás is elegendő.
Miért szerethető a Lapozgató?
Mert egyszerre többféle tanulási folyamatot kapcsol össze.
A tanuló:
felidéz → értelmez → kiválaszt → kérdést fogalmaz → választ keres → rendszerez → ellenőriz → javít.
Közben pedig létrehoz valamit, amit más is használhat.
A hagyományos feladatlaphoz képest van benne valami plusz: a kíváncsiság: Mi lesz a következő kérdés? Hol találom a hozzá tartozó választ? Jól gondoltam? Mi van a csík alatt?
Ez a kis játékos feszültség sok tanulót jobban motivál, mint egy hagyományos ismétlő feladatlap.
Nem a hajtogatás a lényeg
A Lapozgató valódi értéke nem maga a papírhajtogatás. Hanem a szerepcsere.
A tanuló nemcsak megoldja a feladatot. Ő készíti a feladatot.
Nemcsak válaszol. Ő teszi fel a kérdést.
Nemcsak megtanulja a tananyagot. Kiválogatja, rendszerezi és más számára is tanulhatóvá alakítja.
Egy egyszerű A4-es lapból így válhat tanulási útvonal, játék és kreatív feladat. És amikor az utolsó csík is felnyílik, akkor nemcsak egy játék ért véget. A tanuló végigjárta a tananyagot.
Fábiánné Morvai Dóra
Veszprém
A Törizzotthon mögött nincs szerkesztőség vagy kiadó – csak sok munka, rengeteg ötlet és az a cél, hogy a történelemtanárok minél több ingyenesen használható, valóban működő tanórai ötlethez jussanak.
Ha úgy érzed, hogy ez a cikk segített neked, meghívhatsz minket egy kávéra.
Köszönjük, hogy segítesz életben tartani a Törizzotthon közösségét!
A támogatás teljesen önkéntes, és a Törizzotthon minden tartalma továbbra is ingyenesen elérhető marad.
Ajánlott cikkek
📌 facebook.com/torizzotthon
Leave a Reply