A szilveszteri pezsgőzésről

A pezsgő ma már szinte elképzelhetetlen kelléke a szilveszteri ünneplésnek, pedig hosszú út vezetett odáig, hogy az éjféli koccintás italává váljon.

A pezsgő születése

Az első pezsgő az 1600-as években készült, állítólag véletlenül. Egy francia szerzetes, Dom Perignon, egy bencés kolostor pincemestereként új eljárást vezetett be a borok kezelésében. Vastagfalú üvegekbe töltötte az italt, viasszal lepecsételt parafával és vékony huzallal lezárta az üvegeket. Ám egyszer véletlenül a pince sarkában felejtett egy palackot, így az túl sokáig erjedt, ezáltal habzó borrá vált.

Az eljárást aztán igyekeztek titokban tartani, de természetesen az évek, évtizedek alatt egyre többen tudomást szereztek a módszerről, szépen lassan egész Európában elterjedt a pezsgőkészítés. Egyelőre azonban ne ugorjunk ennyire előre!

Amikor a pezsgő még kiváltság volt

Egy jó pezsgő elkészítése eleinte 2-3 évig is eltartott, ráadásul, nem is mindig járt sikerrel, hiszen a palackok elég jelentős része felrobbant a folyamat során.

Mivel csak kis mennyiséget tudtak előállítani, jócskán megkérték az árát, így talán érthető, hogy miért csak a társadalom elit rétege tudta megvásárolni. Luxuscikknek, státuszszimbólumnak számított. Az előkelők szívesen fogyasztották társasági összejöveteleken, mulatságokon.

Az 1800-as évekre kialakított új technológiának köszönhetően már nagyobb mennyiséget is elő tudtak állítani ebből a nemes nedűből, ennek köszönhetően csökkent a pezsgő ára is, azonban még így sem engedhette meg magának mindenki, hogy pezsgőt igyon bor helyett. A francia forradalom idején a világi szertartások részévé vált a pezsgőzés.

A pezsgő hazai története

A magyar pezsgőgyártás Zala vármegyében kezdődött, de az 1820-as évektől kapott igazi lendületet és Pozsony lett a központja. Pezsgő szavunkat Széchenyi Istvánnak köszönhetjük, aki a Hitel című művében használta ezt a kifejezést a habzó borra.

A szilveszteri pezsgőzés

A szilveszteri koccintás hagyománya állítólag Julius Caesarig nyúlik vissza, ám az éjféli pezsgőzés és az ünneplés az 1800-as években terjedt el. Az óév búcsúztatásához kapcsolódó hagyomány a hangoskodás, durrogtatás, ehhez kiválóan passzol a pezsgő pukkanása is. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a pukkanás a babona szerint elűzi a rossz szellemeket. Ugyanakkor a látvány is fontos: a buborékok gyöngyözve törnek fel az ital felszínére, a gyöngy pedig a tökéletesség, a fejlődés jelképe.

Ma már alacsonyabb ára ellenére a pezsgő még napjainkban is inkább luxusitalnak számít. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy szilveszterkor éppen pezsgőt fogyasszunk. A hiedelem szerint ugyanis, ha ilyen fényűző, drága itallal kezdjük az új évet, akkor egész évben a gazdagságban, bőségben lehet részünk.

Érdekesség a pezsgőkészítésről

A pezsgő feltalálásának kérdése máig vitatott. Egyes kutatások szerint az angolok már a 17. században ismerték és alkalmazták a palackban történő második erjedést. Az 1990-es években olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek arra utalnak, hogy Angliában a pezsgőkészítés modern módszerét Dom Pérignon előtt is használták. Az angolok a gyarmataikról nagy mennyiségben hozzáfértek a cukorhoz, amelyet palackozáskor a kész borhoz adtak, így idézve elő a palackon belüli második erjedést. Ehhez vastagabb, erősebb üvegeket készítettek, amelyek jobban ellenálltak az erjedés során keletkező megnövekedett nyomásnak.

---

Nem véletlen tehát, hogy a pezsgő máig megőrizte ünnepi jellegét, és szilveszterkor különösen erős szimbolikus jelentéssel bír.

Figyelmedbe ajánlom: Étkezési babonák szilveszter és újév napján

Tetszett ez a bejegyzés? Köszönjük, ha megosztod barátaiddal a Facebookon, és/vagy lájkolod az oldalunkat!