Sok diák küzd az iskolai tananyag elsajátításával: nehezen koncentrálnak, gyorsan elterelődik a figyelmük, vagy egyszerűen elutasítóak a tanulással szemben. Különösen igaz ez azokra a gyerekekre, akik tanulási nehézséggel, figyelemzavarral (pl. ADHD) vagy sajátos nevelési igénnyel élnek. Számukra a történelem – hosszú szövegeivel, elvont fogalmaival – gyakran nehezen megközelíthető tantárgy.
Ilyen helyzetekben különösen hasznosak lehetnek azok a fejlesztő játékok, amelyek játékos formában támogatják a figyelem, a motiváció és a tanulási készségek erősítését. Ebben a cikkben olyan kipróbált ötleteket találsz, amelyek segítenek újra bevonni a tanulókat a közös munkába – észrevétlenül tanulva.
1. Összegyúrt történetek – Szétválasztós szövegjáték
Cél:
A tanulók történelmi szövegértésének, elemző gondolkodásának és együttműködésének fejlesztése.
Eszközök:
– Egy előre elkészített, „összegyúrt” szöveg
– A két eredeti történet címe megadva
– Papír, színes ceruzák vagy szövegkiemelők
Előkészület:
A pedagógus két egymással összevethető történelmi eseményt vagy személyt választ – például:
- az Aranybulla és az 1351-es törvények, vagy
- Széchenyi István és Kossuth Lajos politikai nézetei.
Ezekből készít egy kevert szöveget: a két történet mondatait felváltva, véletlenszerűen összekeverve írja le, ügyelve arra, hogy a tanulók számára értelmezhető, de kihívást jelentő szöveg jöjjön létre.
Feladat:
A diákok párokban vagy kiscsoportban dolgoznak.
- Megkapják a kevert szöveget és a két történet címét.
- Először azonosítaniuk kell, hogy melyik mondat melyik történethez tartozik – ezt eltérő színekkel (pl. kék–piros) húzzák alá vagy jelölik.
- Ezután mindkét történet mondatait – ha szükséges – sorrendbe állítják, így újraépítve az események logikus menetét.
- Végül röviden összefoglalják vagy felolvassák a rekonstruált szövegeket.
Variációk:
– Lehetőség van arra, hogy a tanulók készítsenek egymásnak „összegyúrt” szöveget.
– Haladóbb csoportoknál több történetet is be lehet vonni (3 forrás keverése).
– Szóbeli változatban: a tanár olvassa fel a szöveget, és a diákok kézfeltartással jelzik, melyik forráshoz tartozik az adott mondat.
2. Retusálás – Szövegrekonstrukció kreatív módon
Cél:
A tanulók szövegértésének, koncentrációjának és következtetési képességének fejlesztése játékos formában.
Eszközök:
– Egy rövid, tananyaghoz kapcsolódó szövegrészlet (pl. történelmi forrás, tankönyvi bekezdés)
– Nyomtatott papírlapok
– Toll, ecset, vízfesték, filctoll (vagy előre elkészített változat)
Előkészület:
A pedagógus előre „megsérti” a szöveget:
- bizonyos szavakat vagy mondatrészeket eltakar, például festékpacákkal, filctollal áthúzással, matricával vagy papírfedéssel;
- a lap széleit meggyűri, „lecsipkedi” vagy megégeti (óvatosan, biztonságos módon);
- így egy vizuálisan is izgalmas, hiányos szöveg jön létre, amely egy régi, sérült dokumentum hatását kelti.
Feladat:
A tanulók egyénileg, párban vagy kis csoportban megpróbálják rekonstruálni a hiányzó részeket. Ehhez a következő stratégiákat használhatják:
– a szövegkörnyezet alapján következtetés,
– előzetes tudás (pl. a tanult történelmi események, fogalmak),
– logikai összefüggések felismerése.
Variációk:
- Játszható időre, versenyszerűen: ki tudja hamarabb vagy pontosabban kiegészíteni?
- Később lehetőség van a saját „retusált” szöveg készítésére is – a tanulók adják egymásnak a feladatot.
3. Elfogynak a szavak – Memóriajáték fokozatos nehezítéssel
Cél:
A szóbeli ismétlés és fokozatos kihagyás módszerével a memória és a tanulási rutin fejlesztése, főként nehezen memorizáló tanulók számára.
Eszközök:
– Tábla vagy interaktív felület
– Egy jól körülhatárolható, memorizálandó szöveg (pl. a honfoglaló magyarok hét törzse, a hét vezér neve, vagy egy fontos felsorolás)
Menet:
- A pedagógus teljes egészében felírja a megtanulandó szöveget a táblára (pl. „Nyék, Megyer, Kürtgyarmat…”).
- A diákokkal együtt, kórusban felolvassák a szöveget többször.
- Ezután a tanár egy szót letöröl a szövegből. A diákok újra elmondják az egészet, de a hiányzó szót emlékezetből pótolják – mintha még mindig ott lenne.
- Minden kör után újabb és újabb szót törlünk, míg végül a tábla teljesen üres lesz, de a diákok már emlékezetből mondják fel a teljes szöveget.
Tipp:
A tanár rá is mutathat a hiányzó helyekre, hogy vizuálisan segítse a tanulók ritmusérzékét és a szekvenciális emlékezetet.
4. Fogalomszalag
Ez a játék különösen hasznos egyéni fejlesztéshez, amikor a fogalmak megtanulása nehézséget okoz, mert a tanuló nehezen tud hosszabb ideig koncentrálni egy száraz, memoriter jellegű anyagra.
Előkészítés:
Minden fogalomhoz készíts egy-egy szókártyát, amelyek lehetnek színesek, hogy jól elkülönüljenek egymástól. A fogalmak magyarázatát írd le egy hosszú papírszalagra úgy, hogy a szavak között elegendő távolság legyen.
Játék menete:
Vágd fel a papírszalagot egyes szavakra (vagy akár mondatrészekre). Ezután keverd össze a darabokat, és a feladat az, hogy ezeket a szócetliket sorban helyezd el a megfelelő szókártyák mögött úgy, hogy kialakuljon az értelmes, helyes fogalommagyarázat.
A játék addig folytatható, amíg a helyes sorrendet sikerül összeállítani.
Tipp:
A módszer a videóban is látható, ahol nem szavanként, hanem mondatrészenként darabolták fel a szöveget – ez is remek variáció lehet a fogalomszalag játékra.
Előnyök:
Többszöri ismétlés után még a hasonló fogalmak is könnyebben megjegyezhetők, és a játék változatosabbá teszi a tanulást.
5. Cserkészkendő
Ez a játék kisebb létszámú osztályokban, illetve figyelemzavaros tanulók fejlesztésére különösen ajánlott, mert egyszerre fejleszti a figyelmet és a tananyag feldolgozását.
Menet:
A tanulók körben állnak, kezük hátratéve. Egy tanuló áll középen, aki felolvas egy rövid szöveget – ez lehet tankönyvi részlet, forrás vagy a tanár által összeállított szöveg, akár ismert, akár új anyag.
A többiek a kendőt kézről kézre adják körbe, miközben folyamatosan figyelik a felolvasást. Amikor a középen álló tanuló befejezi az olvasást, vagy a tanár jelez, mindenki megállítja a kendőadogatást.
Az a tanuló, akinek a kezében a kendő maradt, kérdést kap a hallott szöveggel kapcsolatban a középen állótól vagy a tanártól.
Ha helyesen válaszol, pontot szerez vagy helyet cserélhet a középen állóval. Ha nem tud felelni, visszaül vagy valamilyen zálogot ad.
Figyelem:
A játék nehézsége, hogy a kendőadogatás könnyen elvonhatja a figyelmet a szövegről, ezért fontos, hogy a tanár folyamatosan irányítsa a figyelmet. Gyengébben olvasó tanulóknál előfordulhat, hogy az olvasott szöveg nem érthető, ezért szükséges lehet támogatást nyújtani.
6. Rádió
Ez a játék elsősorban már ismert fogalmak gyakorlására alkalmas. Én mindig hangsúlyozom, hogy a fogalom magyarázata nem vers, nem kell szó szerint megtanulni, hanem az a fontos, hogy a tanulók megértsék és saját szavaikkal el tudják mondani. Ugyanakkor vannak olyan gyerekek, akik ragaszkodnak a füzetbe leírt pontos mondatokhoz.
Ha viszont szeretnénk, hogy mindenki pontosan ugyanazt mondja, egy vidám ismétlést tehetünk lehetővé a „rádió” játékkal.
A játék menete: a gyerekek kórusban mondják a tanult szöveget, miközben figyelniük kell a megbeszélt jeleket.
- Ha a tanár felemeli a kezét magasra, „felhangosítja a rádiót”, és mindenki hangosan mondja a szöveget.
- Ha a kéz leengedődik, „lehalkítja a rádiót”, így halkabban kell folytatniuk.
- Ha a tanár keresztbe teszi a karját maga előtt, a „rádió teljesen lenémul”, és mindenki magában mondja a szöveget.
A feladat az, hogy amikor újra „felhangosítjuk a rádiót”, mindenki pontosan ott folytassa, ahol abbahagyta.
Ez a játék fejleszti a figyelmet, a koncentrációt és segít az ismétlés élményessé tételében.
7. Fogalomtorony – fogalmak gyakorlására
Ez a játék remek módja annak, hogy a tanulók játékosan, kézzelfoghatóan dolgozzanak fel történelmi fogalmakat, miközben fejlesztik a koncentrációjukat és a logikus gondolkodásukat.
Hogyan játszunk?
Különböző méretű dobozokra szavakat írunk, amelyek egy adott fogalmat alkotnak. A tanuló feladata, hogy a dobozokat sorrendben egymásra rakja úgy, hogy a mondat első szava kerüljön alulra, az utolsó pedig a torony tetejére. Először átnézi a dobozokon lévő szavakat, és megpróbálja kitalálni, melyik fogalmat tudja majd kirakni, majd megkezdheti az építést. Ha a torony ledől, újra kell kezdenie az építkezést az aljától.
Nehezítés és változatosság
A játékot nehezíthetjük azzal, hogy alulra kisebb, könnyebben felboruló dobozokat helyezünk, így nagyobb kihívást jelent az egyensúly megtartása. Időlimit bevezetésével pedig a gyors gondolkodást és reakcióidőt is fejleszthetjük.
Csapatjáték
A doboztornyot csapatban is játszhatjuk: versenyezhetnek, ki rakja fel gyorsabban és pontosabban a fogalmat, ami növeli a motivációt és a közös tanulás élményét.
Vizualizáció és elemzés
A dobozokra írhatunk szavak mellett egyszerű rajzokat vagy ikonokat is, hogy vizuális segítséget kapjanak a tanulók. Az építés után érdemes megbeszélni a fogalom jelentését, vagy kérni, hogy a gyerekek röviden meséljenek róla saját szavaikkal, így mélyül a megértés és fejlődik a kommunikációs készség.
8. Melyik a felesleges szó?
Ez a játék a már megtanult történelmi fogalmak gyakorlására szolgál, miközben fejleszti a szövegértést és a pontos memorizálást. A tanár vagy a tanulók felolvassák egy adott fogalom meghatározását, de a szövegben szándékosan hibásan kicserélnek egy szót vagy kifejezést. A diákok feladata, hogy felismerjék a hibát, és megnevezzék a felesleges vagy téves kifjezést.
Hogyan játszunk?
A helyes megoldás után érdemes közösen átismételni a fogalom pontos definícióját, hogy elmélyüljön a megértés.
Figyelmedbe ajánlom cikkünket: Játék a történelemmel – Élményalapú ötletek tanórára
Ha szeretnél még több történelemórán alkalmazható játékról olvasni, kövess minket a facebookon. Hétről-hétre újabb ötletekkel várunk.
Frissítve: 2025. augusztus 14.
Leave a Reply