Középszintű érettségire ezeket a történelmi neveket kell tudnod

A történelemérettségire készülve rengeteg nevet kell megtanulni, és nemcsak arra érdemes figyelni, hogy tudjuk, kiről van szó, hanem arra is, hogyan írjuk le helyesen a nevét. A hibás névírásért ugyanis nem jár pont, ráadásul vannak olyan történelmi személyek, akiknek többféle helyes írásmódjával is találkozhatunk.

Az alábbi összeállítás a 2020-as NAT szerinti, kizárólag középszinten kötelező történelem névtár. A listában megtalálod azokat a neveket, amelyeket a középszintű érettségire tudnod kell.

1. Az ókor és a magyarság történetének kezdetei

• József: A zsidó hagyomány szerint a 12 izraelita törzs egyikének ősatyja, Egyiptomba került, ahol magas tisztséget viselt.
• Mózes: Zsidó vallási vezető, próféta; kivezette a zsidó népet Egyiptomból (exodus), és átvette a Tízparancsolatot a Szináj-hegyen.
• Dávid: Izrael második, egyesített királyságának uralkodója; Jeruzsálemet tette meg fővárossá.
• I. Dareiosz: A Perzsa Birodalom uralkodója; megszervezte a birodalom közigazgatását (szatrapiák), és megindította a görög-perzsa háborúkat.
• Periklész: Athéni államférfi; az athéni demokrácia virágkorának vezetője, a napidíjak bevezetője.
• Szókratész: Athéni filozófus; az erkölcsi kérdésekre és az önismeretre helyezte a hangsúlyt dialogikus módszerével.
• Platón: Görög filozófus, Szókratész tanítványa; az idealista filozófia és az Akadémia megalapítója.
• Arisztotelész: Görög filozófus, Platón tanítványa, Nagy Sándor nevelője; a logika és több tudományág megalapozója.
• III. Alexandrosz (Nagy Sándor): Makedón uralkodó; megdöntötte a Perzsa Birodalmat, és megteremtette a hellenizmus korát.
• Hannibál: Karthágói hadvezér; a II. pun háborúban átkelt an Alpokon, és több csatában legyőzte a rómaiakat.
• Gracchus testvérek (Tiberius és Gaius): Római néptribunusok; földreformmal és szociális intézkedésekkel próbálták megmenteni a római parasztságot.
• Gaius Marius: Római hadvezér és politikus; zsoldoshadsereg-reformjával átalakította a római haderőt.
• Caius Julius Caesar: Római hadvezér és államférfi; az I. triumvirátus tagja, Gallia meghódítója, élethossziglani diktátor.
• Antonius: Római politikus és hadvezér; a II. triumvirátus tagja, Caesar híve, az actiumi csatában vesztett Octavianusszal szemben.
• Augustus (Octavianus): Római uralkodó; Caesar fogadott fia, a principátus rendszerének megalapítója, Róma első császára.
• Názáreti Jézus: A kereszténység központi alakja, a Megváltó (Krisztus); tanításait az Újszövetség tartalmazza.
• Pál apostol: Keresztény hittérítő („népek apostola”); leveleivel és missziós újaival kulcsszerepet játszott a kereszténység elterjedésében.
• Constantinus (Nagy Konstantin): Római császár; a milánói ediktummal (313) engedélyezte a szabad keresztény vallásgyakorlatot.
• Attila: A Hun Birodalom nagy uralkodója („Isten ostora”); Európa jelentős részét fennhatósága alá vonta.
• Anonymus: III. Béla király névtelen jegyzője (P. mester); a Gesta Hungarorum című történeti mű szerzője.

2. A középkor (5. század – 15. század)

• Nagy Károly: Frank uralkodó; egyesítette Nyugat-Európa jelentős részét, 800-ban császárrá koronázták.
• Nursiai Szent Benedek: A bencés szerzetesrend megalapítója (Monte Cassino); az európai szerzetesség atyja („Ora et labora!”).
• I. (Nagy) Ottó: A Német-római Birodalom megalapítója; 962-ben császárrá koronázták, a lechfeldi csatában (955) legyőzte a magyarokat.
• IV. Henrik: Német-római császár; az invesztitúraharcban szembekerült VII. Gergely pápával („Canossa-járás”).
• VII. Gergely: Római pápa; az egyházi reformok kezdeményezője (Dictatus Papae), a pápai hatalom primátusának hirdetője.
• Assisi Szent Ferenc: A ferences szerzetesrend (koldulórend) megalapítója; a szegénység és az embertársi szeretet hirdetője.
• Aquinói Szent Tamás: Középkori domonkos szerzetes, teológus és filozófus; a skolasztika legkiemelkedőbb alakja.
• Mohamed: Az iszlám vallás megalapítója és prófétája; 622-ben Mekkából Medinába vonult (hidzsra).
• Gutenberg: Német nyomdász; a mozgatható betűs könyvnyomtatás feltalálója (15. század közepe).
• Géza fejedelem: Magyar fejedelem (Árpád-ház); megkezdte a magyar törzsek egyesítését, a kereszténység felvételét és a nyugati orientációt.
• I. (Szent) István: Az első magyar király (1000/1001–1038); a magyar keresztény állam és az egyházszervezet megalapítója.
• I. (Szent) László: Magyar király (1077–1095); megerősítette a magyar államot, szigorú törvényekkel védte a magántulajdont, elfoglalta Horvátországot.
• Könyves Kálmán: Magyar király (1095–1116); művelt uralkodó, enyhített a törvényeken, megszilárdította a dalmát tengerpart feletti uralmat.
• III. Béla: Magyar király (1172–1196); megalapította a királyi kancelláriát, bizánci mintára fejlesztette az államszervezetet és a gazdaságot.
• II. András: Magyar király (1205–1235); az Aranybulla (1222) kiadója, birtokadományozásaival gyengítette a királyi hatalmat.
• IV. Béla: Magyar király (1235–1270); a „második honalapító”, a tatárjárás (1241–1242) után megszervezte az ország újjáépítését és várépítéseit.
• Szent Margit: IV. Béla király leánya; domonkos apáca a Nyulak szigetén (Margit-sziget), az önfeláldozó vallásos élet szimbóluma.
• Károly Róbert: Magyar király (1308–1342, Anjou-ház); felszámolta a tartományúri hatalmat, reformjaival (bányabér, kapuadó, értékálló pénz) megerősítette a gazdaságot.
• I. (Nagy) Lajos: Magyar király (1342–1382); az 1351-es törvények (ősiség, kilenced, egy és ugyanazon nemesi szabadság) kiadója, perszonálunió Lengyelországgal.
• Luxemburgi Zsigmond: Magyar király (1387–1437) és német-római császár; a török elleni védelmi vonal (végvárrendszer) kiépítője, a konstanzi zsinat összehívója.
• Hunyadi János: Kiemelkedő hadvezér, Magyarország kormányzója (1446–1452); a nándorfehérvári diadal (1456) hőse.
• Hunyadi Mátyás: Magyar király (1458–1490); központosított királyi hatalmat épített ki, felállította a Fekete Sereget, meghonosította a reneszánszt.
• Vitéz János: Esztergomi érsek, humanista tudós; Mátyás nevelője és kancellárja, a pozsonyi Academia Istropolitana megalapítója.
• Kinizsi Pál: Mátyás király legendás hadvezére; a Fekete Sereg parancsnoka, a kenyermezei csata (1479) győztese.

3. A kora újkor (15. század vége – 18. század vége)

• Kolumbusz Kristóf: Genovai tengerész, spanyol szolgálatban 1492-ben felfedezte Amerikát.
• Magellán: Portugál tengerész, spanyol szolgálatban elindította a Föld első körülhajózását (1519–1522).
• V. Károly: Spanyol király és német-római császár (Habsburg); a „birodalom, melyben sohasem nyugszik le a Nap” uralkodója.
• Luther Márton: Német ágostoni szerzetes; 1517-ben Wittenbergben közzétette 95 tételét, elindítva a reformációt.
• Kálvin János: Francia származású genfi reformátor; a református egyház szellemi atyja, a predesztináció tanának megfogalmazója.
• I. Erzsébet: Anglia királynője (Tudor); uralkodása alatt Anglia tengeri nagyhatalommá vált, a nagy spanyol armada legyőzője (1588).
• Oliver Cromwell: Angol hadvezér és politikus; a parlamenti sereg vezetője, Anglia Lord Protectora a köztársaság idején.
• XIV. Lajos: Francia király (a „Napkirály”); a francia abszolutizmus csúcspontjának képviselője, a versailles-i kastély építtetője.
• Nagy Péter: Orosz cár; európai mintára modernizálta Oroszországot, megalapította Szentpétervárt.
• Montesquieu: Francia felvilágosult filozófus; a hatalmi ágak megosztásának (törvényhozó, végrehajtó, bírói) elméletét dolgozta ki.
• Rousseau: Francia felvilágosult gondolkodó; a népfelség elvét és a társadalmi szerződés gondolatát dolgozta ki.
• Voltaire: Francia felvilágosult író, filozófus; az egyházi dogmák és a vallási türelmetlenség éles kritikusa.
• Dózsa György: Székely származású vitéz; az 1514-es parasztfelkelés legfőbb katonai vezetője.
• II. Lajos: Magyar és cseh király (Jagelló); a mohácsi csatában (1526) vesztette életét.
• I. Szulejmán: Oszmán szultán; elfoglalta Nándorfehérvárt (1521), legyőzte a magyarokat Mohácsnál (1526), elfoglalta Budát (1541).
• I. Ferdinánd: Magyar király (Habsburg); I. János ellenében választották meg, megalapozta a Habsburgok magyarországi uralmát.
• I. János (Szapolyai János): Magyar király; a mohácsi vészt követően a magyar rendek többsége királlyá választotta.
• Fráter György: Pálos szerzetes, váradi püspök, Erdély megszervezője; törekedett az ország egyesítésére, de meggyilkoltatták (1551).
• Jurisics Miklós: Kőszeg várkapitánya; 1532-ben sikeresen megvédte a várat Szulejmán szultán seregével szemben.
• Dobó István: Eger várkapitánya; az 1552-es egri ostrom idején hősiesen megvédte a várat a törököktől.
• Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér): Horvát bán, költő; a török elleni harc kiemelkedő alakja (téli hadjárat 1664), a független magyar királyság gondolatának képviselője.
• Bocskai István: Erdélyi fejedelem; az 1604–1606-os Habsburg-ellenes felkelés vezetője, a bécsi béke kicsikarója (vallásszabadság, rendi jogok).
• Bethlen Gábor: Erdély fejedelme (1613–1629); merkantilista gazdaságpolitikát folytatott, támogatta a művelődést és a kultúrát.
• Pázmány Péter: Esztergomi érsek, író; a magyarországi ellenreformáció (katolikus megújulás) kiemelkedő alakja, a nagyszombati egyetem megalapítója (1635).
• II. Rákóczi Ferenc: Erdélyi és magyar fejedelem; az 1703–1711-es szabadságharc vezetője a Habsburg abszolutizmus ellen.
• Savoyai Jenő: Francia származású császári hadvezér; kulcsszerepet játszott a törökök Magyarországról való kiűzésében (zentai csata 1697).
• III. Károly: Magyar király (Habsburg); a Pragmatica Sanctio (1723) elfogadtatója, ami rögzítette a Habsburg-ház nőági örökösödését.
• Mária Terézia: Magyar királynő (1740–1780); felvilágosult abszolutista uralkodó (Kettős vámrendelet, Urbarium, Ratio Educationis).
• II. József: Magyar király (1780–1790, a „kalapos király”); türelmi rendeletével és a jobbágyrendeletével próbálta modernizálni a birodalmat.
• Kazinczy Ferenc: A magyar nyelvújítás vezéralakja, író, szervező; a magyar felvilágosodás kulcsfigurája.

4. A polgárosodás kora (1789 – 1914)

• XVI. Lajos: Francia király; a francia forradalom során megfosztották hatalmától és kivégezték (1793).
• Robespierre: A jakobinus diktatúra és a Közjóléti Bizottság vezetője; a radikális terror irányítója, majd büntetőszéki áldozata.
• I. Napóleon: Francia hadvezér, császár; Európa jelentős részét meghódította, megalkotta a Code Napoléont (1804).
• Metternich: Osztrák kancellár; a Szent Szövetség rendszerének és a konzervatív hatalmi egyensúlynak a fő megszervezője.
• I. Miklós: Orosz cár; a „Európa csendőre”, katonai segítséget nyújtott a magyar szabadságharc elfojtásához (1849).
• Otto von Bismarck: Porosz miniszterelnök, a Német Birodalom kancellárja; a német egység megteremtője („vas és vér” politikája).
• I. Vilmos: Porosz király, majd az egyesített Német Birodalom első császára (1871-től).
• Garibaldi: Olasz patriotikus hadvezér; a „vörösingesek” élén döntő szerepet játszott Dél-Itália felszabadításában és az olasz egységben.
• Abraham Lincoln: Az Egyesült Államok elnöke az amerikai polgárháború idején; eltörölte a rabszolgaságot (1863).
• Karl Marx: Német filozófus, közgazdász; a tudományos szocializmus és a kommunizmus teoretikusa (Kommunista Kiáltvány, A tőke).
• Victoria királynő: Nagy-Britannia királynője; uralkodása alatt élte a Brit Birodalom a fénykorát (a victoriánus kor).
• Thomas Edison: Amerikai feltaláló; a szénszálas izzólámpa, a fonográf és számos elektrotechnikai eszköz megalkotója.
• Henry Ford: Amerikai iparos; a futószalagos sorozatgyártás úttörője az autóiparban (Ford T-modell).
• Martinovics Ignác: A magyar jakobinus mozgalom vezetője; a Habsburg-ellenes titkos társaságok megszervezője, 1795-ben kivégezték.
• I. Ferenc: Magyar király és osztrák császár; a felvilágosult gondolatok és reformok elutasítója, a napóleoni háborúk korának uralkodója.
• Széchenyi István: A „legnagyobb magyar”; a Reformkor elindítója (Hitel, Világ, Stádium), a Lánchíd, az Akadémia és a folyószabályozások kezdeményezője.
• Wesselényi Miklós: Az „árvízi hajós”; az erdélyi és magyarországi reformellenzék vezetője, a jobbágyfelszabadítás szorgalmazója.
• Kossuth Lajos: A reformkor és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vezéralakja; az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, kormányzó-elnök.
• Deák Ferenc: A „haza bölcse”; az 1848-as igazságügy-miniszter, a kiegyezés (1867) fő kiötlője és megvalósítója.
• Kölcsey Ferenc: Költő, politikus; a Himnusz megírója, a reformkori ellenzék kiemelkedő szónoka („Jelszavaink valának: haza és haladás”).
• Eötvös József: Író, politikus; a reformkor alakja, a Batthyány- és az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere (népiskolai törvény 1868).
• Batthyány Lajos: Az első független, felelős magyar kormány miniszterelnöke 1848-ban; 1849. október 6-án kivégezték.
• Petőfi Sándor: Költő, a márciusi ifjak vezetője; a Nemzeti dal megírója, a forradalom és a szabadságharc szimbolikus alakja.
• Görgei Artúr: A szabadságharc legtehetségesebb magyar hadvezére; a tavaszi hadjárat irányítója, a honvédsereg főparancsnoka, a világosi fegyverletétel aláírója.
• Bem József: Lengyel származású magyar honvédaltábornagy („Bem apó”); az erdélyi hadjárat sikeres hadvezére.
• I. Ferenc József: Osztrák császár és magyar király (1848–1916); a szabadságharc elfojtója, majd a kiegyezés után az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója.
• Haynau: Osztrák tábornagy; a magyar szabadságharc elfojtása utáni véres megtorlás irányítója (aradi vértanúk kivégzése).
• Andrássy Gyula: A kiegyezés utáni első magyar miniszterelnök (1867–1871), majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere.
• Tisza Kálmán: Magyar miniszterelnök (1875–1890); a Szabadelvű Párt vezetője, a dualizmus kori magyar államszervezet megszilárdítója („generális”).
• Baross Gábor: A „vasminiszter”; a dualizmus kori közlekedésügy és kereskedelem fejlesztője, a MÁV zónatarifa-rendszerének kidolgozója.
• Tisza István: Magyar miniszterelnök a dualizmus utolsó évtizedeiben és az I. világháború alatt; a Nemzeti Munkapárt vezetője.
• Puskás Tivadar, Kandó Kálmán, Ganz Ábrahám: A dualizmus kori magyar ipari és technikai forradalom kiemelkedő alakjai (telefonközpont, villamosítás, nehézipar).

5. Az első világháború és a két világháború közötti kor (1914 – 1939)

• II. Vilmos: Német császár; agresszív külpolitikájával hozzájárult az I. világháború kirobbanásához.
• II. Miklós: Az utolsó orosz cár; az I. világháború idején mondott le, a bolsevikok kivégezték családjával együtt.
• Lenin: Orosz bolsevik forradalmár, politikus; az 1917-es októberi bolsevik puccs vezetője, a Szovjetunió megalapítója.
• Wilson: Az Egyesült Államok elnöke az I. világháború alatt; a győztes békerendszer alapjául szánt 14 pont megfogalmazója.
• Clemenceau: Francia miniszterelnök (a „Tigris”); a párizsi békekonferencia egyik fő irányítója, Németország és szövetségesei szigorú megbüntetésének híve.
• Sztálin: A Szovjetunió kommunista diktátora; a személyi kultusz, a tervutasításos gazdaság és a totális terror kiépítője.
• Mussolini: Olasz fasiszta diktátor (a „Duce”); a fasizmus elméletének és gyakorlatának megteremtője, 1922-től Olaszország miniszterelnöke.
• Hitler: Német nácivezér (a „Führer”); a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetője, Németország diktátora (1933-tól), a II. világháború és a holokauszt fő felelőse.
• F. D. Roosevelt: Az Egyesült Államok elnöke; a gazdasági világválságból kivezető New Deal program megvalósítója.
• Keynes: Brit közgazdász; a modern makroökonómia megteremtője, az állami beavatkozás szükségességének elméleti megalapozója.
• Károlyi Mihály: Politikus; az 1918-as őszirózsás forradalom után Magyarország miniszterelnöke, majd köztársasági elnöke.
• Kun Béla: A Magyarországi Tanácsköztársaság (1919) tényleges vezetője, külügyi népbiztos; a proletárdiktatúra kiépítője.
• Apponyi Albert: Politikus; a magyar békedelegáció vezetője a párizsi békekonferencián (1920).
• Horthy Miklós: Magyarország kormányzója (1920–1944); a két világháború közötti korszak meghatározó államfője.
• Teleki Pál: Földrajztudós, magyar miniszterelnök (1920–1921, 1939–1941); a „vörös térkép” készítője, a második világháborúból való kimaradásért küzdött, öngyilkosságot követett el.
• Bethlen István: Magyar miniszterelnök (1921–1931); a két világháború közötti konszolidáció (gazdasági, politikai, társadalmi) végrehajtója.
• Klebelsberg Kuno: Vallás- és közoktatásügyi miniszter a Bethlen-kormányban; a kultúrfölény elméletének megfogalmazója, az iskolahálózat fejlesztője.
• Gömbös Gyula: Magyar miniszterelnök (1932–1936); a válságból való kilábalásra a fasiszta Olaszország felé orientálódott, Nemzeti Munkaterve radikális jobboldali reformokat tartalmazott.
• Szent-Györgyi Albert: Magyar orvos, biokémikus; a C-vitamin felfedezője, 1937-ben Nobel-díjjal tüntették ki.

6. A második világháború kora (1939 – 1945)

• Churchill: Brit miniszterelnök a II. világháború idején; a náci Németországgal szembeni brit ellenállás vezetője.
• Rommel: Német tábornagy (a „Sivatagi Róka”); az észak-afrikai német hadtest (Afrika Korps) parancsnoka.
• Truman: Az USA elnöke Roosevelt halála után; ő hozta meg a döntést a hirosimai és nagaszaki atombomba bevetéséről (1945).
• Bárdossy László: Magyar miniszterelnök (1941–1942); vezetése alatt lépett be Magyarország a II. világháborúba.
• Kállay Miklós: Magyar miniszterelnök (1942–1944); a „kállay-kettős” hintsapolitikájával próbált kijutni a háborúból.
• Szálasi Ferenc: A nyilaskeresztes mozgalom vezetője; a náci megszállás után kiépítette a nyilas diktatúrát (1944–1945).
• Raoul Wallenberg: Svéd diplomata; Budapesten több ezer zsidó ember életét mentette meg a holokauszt idején védőútlevelekkel.

7. A hidegháború és a blokkvilág kora (1945 – 1991)

• Marshall: Amerikai külügyminiszter; a II. világháború utáni Európa újjáépítését célzó Marshall-terv megalkotója.
• Tito: Jugoszláv kommunista politikus, államfő; a Partizánhadsereg vezetője, a különutas jugoszláv modell megteremtője.
• Hruscsov: A Szovjetunió vezetője Sztálin halála után; a sztálini személyi kultusz leleplezője (1956), a kubai rakétaválság idejének szovjet államfője.
• J. F. Kennedy: Az USA elnöke; a kubai rakétaválság (1962) idején sikeresen elkerülte a harmadik világháborút.
• Gorbacsov: A Szovjetunió utolsó főtitkára (1985–1991); a peresztrojka (átalakítás) és glasznoszty (nyíltság) reformjaival akarta megmenteni a rendszert, ami végül a Szovjetunió felbomlásához vezetett.
• Reagan: Az USA elnöke az 1980-as években; határozott anti-kommunista politikájával („csillagháborús terv”) gazdaságilag térdre kényszerítette a Szovjetuniót.
• II. János Pál: Lengyel származású római pápa; döntő szerepet játszott a kelet-közép-európai kommunista rendszerek összeomlásában.
• Monnet és Schuman: Francia politikusok; az Európai Unió elődjének számító Európai Szén- és Acélközösség (Schuman-terv) szellemi atyjai.
• Tildy Zoltán: A Független Kisgazdapárt vezetője, Magyarország miniszterelnöke, majd köztársasági elnöke (1946–1948).
• Nagy Ferenc: Kisgazdapárti miniszterelnök (1946–1947); a kommunisták lemondásra és emigrációra kényszerítették.
• Rákosi Mátyás: A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) főtitkára; a sztálini típusú totális kommunista diktatúra kiépítője Magyarországon.
• Rajk László: Kommunista politikus, belügyminiszter; a Rákosi-féle koncepciós perek legismertebb áldozata (1949).
• Mindszenty József: Esztergomi érsek, bíboros; a magyar katolikus egyház feje, a kommunista diktatúra megalkuvást nem ismerő ellenfele, koncepciós per áldozata.
• Nagy Imre: Kommunista politikus; az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke, 1958-ban kivégezték.
• Bibó István: Jogász, politológus; az 1956-os Nagy Imre-kormány államminisztere, a forradalom idején kiadott kiáltvány szerzője.
• Maléter Pál: Honvédelmi miniszter az 1956-os forradalom idején; a szovjetek tőrbe csalták és letartóztatták, 1958-ban kivégezték.
• Kádár János: A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) főtitkára, a kádári megtorlás, majd a „gulyáskommunizmus” korának névadója (1956–1988).
• Pozsgay Imre: Kommunista politikus; 1989 januárjában népfelkelésnek nevezte az 1956-os eseményeket, ami felgyorsította a rendszerváltást.
• Antall József: Történész, politikus; a Magyar Demokrata Fórum (MDF) vezetője, a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar miniszterelnök (1990–1993).
• Göncz Árpád: Író, műfordító; a rendszerváltás utáni Magyar Köztársaság első köztársasági elnöke (1990–2000).

A történelem tanulása nem pusztán nevek és évszámok memorizálásáról szól, hanem arról, hogy tudjuk, kikhez és milyen eseményekhez kapcsolódnak. A középszintű érettségin azonban a pontos névismeretre és a helyesírásra is szükség van. Ha ezeket a kötelező neveket biztosan ismered és helyesen írod le, az írásbeli és a szóbeli vizsgán is magabiztosabban használhatod a tudásodat.

📖 Hasznos olvasnivalók a további felkészüléshez

Ha szeretnél még tudatosabban és hatékonyabban készülni a vizsgára, olvasd el kapcsolódó cikkeinket is:

• 📅 Történelem érettségi témakörök 2027
  Nézd meg a 2027-es történelem érettségi témaköreit, és kezdd el tudatosan felépíteni a felkészülésedet!

• 📚 Történelem érettségi fogalomtár (2020 NAT)
  Szerezd meg a középszintű történelem érettségi összes kötelező fogalmát egy helyen, 8 nagy korszakra bontva, pontos definíciókkal!

• 🎯 Slágertémák a középszintű érettségin: mely történelmi témák térnek vissza a leggyakrabban? Segít kiemelni a legfontosabb témaköröket, hogy a tanulási idődet a leggyakrabban előforduló feladattípusokra és korszakokra tudd összpontosítani.