A török veszély megjelenése

A 14. században létrejött Oszmán Birodalom gyors terjeszkedésbe kezdett a Balkánon. Az oszmánok 1389-ben a rigómezei csatában legyőzték a szerbeket, és fokozatosan megközelítették a Magyar Királyság déli határait.

A török veszély a 15. században a magyar külpolitika és hadviselés egyik legfontosabb kérdésévé vált. A törökök elleni védekezésben Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás játszottak meghatározó szerepet.

---

I. Luxemburgi Zsigmond törökellenes politikája

Luxemburgi Zsigmond (1387–1437) felismerte, hogy az Oszmán Birodalom ellen európai összefogásra van szükség.

1396-ban keresztes hadjáratot szervezett a törökök ellen. A keresztény sereg Nikápolynál vereséget szenvedett I. Bajezid szultán hadseregétől.

A vereség után Zsigmond egyre inkább az ország tartós védelmére helyezte a hangsúlyt. Megkezdte a déli végvárrendszer kiépítését és megerősítését. A végvárak feladata a török támadások feltartóztatása, a fontos útvonalak és átkelőhelyek védelme, valamint a török betörések megnehezítése volt.

A rendszer egyik legfontosabb erőssége Nándorfehérvár lett.

1397-ben a temesvári országgyűlésen szabályozták a telekkatonaságot. Ennek értelmében meghatározott számú jobbágytelek után katonát kellett kiállítani. Ez növelte az ország mozgósítható katonai erejét.

Zsigmond tehát a nikápolyi vereség után a tartós védekezés, a végvárrendszer és a hadsereg megszervezésére törekedett.

---

II. Hunyadi János törökellenes harcai

A 15. század közepén Hunyadi János lett a törökellenes küzdelem legjelentősebb magyar hadvezére. Zsigmond védekező politikája mellett ő támadó hadjáratokkal is megpróbálta visszaszorítani az oszmánokat.

A hosszú hadjárat – 1443–1444

1443–1444-ben Hunyadi és I. Ulászló vezetésével hosszú hadjárat indult a Balkánra. A keresztény sereg több győzelmet aratott, és mélyen behatolt az Oszmán Birodalom területére.

A hadjárat eredményeként 1444-ben békét kötöttek a törökökkel, de a béke rövid életűnek bizonyult.

A várnai vereség – 1444

A pápa újabb keresztes hadjáratra ösztönözte a magyarokat, ezért a békét felmondták.

1444. november 10-én Várnánál a keresztény sereg vereséget szenvedett II. Murád szultán hadseregétől. I. Ulászló király elesett a csatában.

Hunyadi János kormányzósága

I. Ulászló halála után 1446-ban az országgyűlés Hunyadi Jánost kormányzóvá választotta, mert V. László még kiskorú volt.

Kormányzó: olyan személy, aki a király helyett gyakorolja az uralkodói hatalmat, például a király kiskorúsága idején.

Hunyadi 1446–1453 között volt kormányzó. Ebben az időszakban az ország belső helyzetének rendezése mellett továbbra is fontos feladat volt a török elleni védekezés.

1448-ban a második rigómezei csatában Hunyadi újabb vereséget szenvedett a törököktől. A kudarc után a törökök elleni nagy támadó hadjáratok helyett ismét nagyobb szerepet kapott az ország védelme.

---

III. A nándorfehérvári diadal – 1456

Az Oszmán Birodalom 1453-ban II. Mehmed szultán vezetésével elfoglalta Konstantinápolyt, és ezzel megszüntette a Bizánci Birodalmat. II. Mehmed ezután Magyarország felé fordult.

A törökök célba vették Nándorfehérvárt, amely a déli végvárrendszer egyik legfontosabb erőssége volt, a Duna és a Száva találkozásánál.

A vár védelmét Szilágyi Mihály irányította. Hunyadi János felmentő sereget szervezett, míg Kapisztrán János ferences szerzetes kereszteseket gyűjtött a törökök ellen.

Hunyadi hajóival áttörte a Dunán felállított török hajózárat, így erősítést és utánpótlást tudott juttatni a várba.

A törökök ostrom alá vették Nándorfehérvárt, de a várvédők ellenálltak. 1456. július 22-én Hunyadi és Kapisztrán csapatai kitörtek a várból, megtámadták a török tábort, és elfoglalták a török ágyúállásokat. II. Mehmed serege vereséget szenvedett és visszavonult.

A nándorfehérvári diadal megállította II. Mehmed hadjáratát, és hosszú időre feltartóztatta az Oszmán Birodalom Magyarország felé irányuló terjeszkedését.

A győzelem után néhány héttel, 1456. augusztus 11-én Hunyadi János pestisben meghalt.

---

IV. Hunyadi Mátyás törökellenes politikája

Hunyadi János halála után fia, Hunyadi Mátyás került a politikai küzdelmek középpontjába. 1458-ban királlyá választották.

Mátyás továbbra is fontosnak tartotta a török elleni védekezést. Megerősítette a déli végvárrendszert, és egy erős, állandó hadsereg fenntartására törekedett.

A fekete sereg

Mátyás egyik legfontosabb katonai újítása a fekete sereg, vagyis a nagyrészt zsoldosokból álló, állandó hadsereg volt.

A hadsereg maximális létszáma mintegy 20–25 ezer fő lehetett. Előnye az volt, hogy a király gyorsan mozgósítható, jól szervezett hadsereggel rendelkezett.

A fekete sereg fenntartásához Mátyás növelte a királyi bevételeket és az adókat. Az erősebb királyi jövedelmek lehetővé tették a hadsereg és a végvárrendszer finanszírozását.

Jajca elfoglalása – 1463

A törökök elfoglalták Bosznia jelentős részét, ezért Mátyás 1463-ban hadjáratot indított Boszniában. Sikerült elfoglalnia Jajca várát, amely fontos szerepet játszott a törökök elleni védekezésben.

Kenyérmezei győzelem – 1479

1479-ben nagy török sereg tört be Erdélybe. A magyarok Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál vezetésével vonultak fel ellenük.

A kenyérmezei csatában a magyar sereg jelentős győzelmet aratott a törökök felett.

Az 1483-as fegyverszünet

Mátyás nyugati háborúi miatt nem akart folyamatos háborút folytatni a törökökkel.

1483-ban öt évre fegyverszünetet kötött az Oszmán Birodalommal. A határvidéken ezután is voltak kisebb összecsapások, de a nagyobb hadjáratok egy időre szüneteltek.

---

Összegzés

A 15. században a Magyar Királyság az Oszmán Birodalom európai terjeszkedésének egyik legfontosabb akadálya volt.

Luxemburgi Zsigmond a 1396-os nikápolyi vereség után a tartós védekezésre helyezte a hangsúlyt. Megerősítette a déli végvárrendszert, és a 1397-es temesvári országgyűlésen a telekkatonaság rendszerét is szabályozták.

Hunyadi János támadó hadjáratokkal is megpróbálta visszaszorítani a törököket. A 1443–1444-es hosszú hadjárat, az 1444-es várnai vereség és az 1448-as második rigómezei vereség után legnagyobb sikere az 1456-os nándorfehérvári diadal lett.

Hunyadi Mátyás megerősítette a végvárrendszert, és létrehozta, illetve fenntartotta a fekete sereget, amelynek maximális létszáma mintegy 20–25 ezer fő lehetett. 1463-ban Jajcát, 1479-ben pedig a kenyérmezei csatában aratott jelentős győzelmet. 1483-ban öt évre fegyverszünetet kötött a törökökkel.

A három korszak törökellenes politikája hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Királyság a 15. században hosszú időre feltartóztassa az oszmán terjeszkedést.

---

Ellenőrizd magad!

Gondold át a választ, majd kattints a ▶ nyílra az ellenőrzéshez!

1. Miért vált egyre nagyobb veszéllyé az Oszmán Birodalom a Magyar Királyság számára a 14–15. században?

Válasz: Az Oszmán Birodalom gyorsan terjeszkedett a Balkánon, és fokozatosan megközelítette a Magyar Királyság déli határait. A törökök balkáni térhódítása miatt a déli határok védelme a magyar királyok egyik legfontosabb feladatává vált.

2. Miért szervezett Zsigmond keresztes hadjáratot a törökök ellen, és mi lett az eredménye?

Válasz: Zsigmond európai összefogással akarta feltartóztatni az oszmán terjeszkedést. Az 1396-os nikápolyi csatában azonban a keresztény sereg súlyos vereséget szenvedett.

3. Milyen intézkedésekkel erősítette meg Zsigmond a Magyar Királyság török elleni védelmét?

Válasz: Megkezdte a déli végvárrendszer kiépítését és megerősítését, valamint a telekkatonaság rendszerével növelte a hadsereg mozgósíthatóságát.

4. Miért választották Hunyadi Jánost kormányzóvá, és mit jelentett ez a tisztség?

Válasz: I. Ulászló halála után, 1446-ban Hunyadi Jánost az országgyűlés kormányzóvá választotta. A kormányzó a kiskorú V. László helyett gyakorolta a királyi hatalmat.

5. Mi volt a hosszú hadjárat célja, és milyen eredményeket ért el Hunyadi János?

Válasz: Az 1443–1444-es hosszú hadjárat célja az oszmánok balkáni visszaszorítása volt. Hunyadi több győzelmet aratott, és a sikerek hatására az oszmánok béketárgyalásokra kényszerültek, amelyek a drinápolyi békéhez vezettek.

6. Mikor és miért szenvedett vereséget a keresztény sereg Várnánál?

Válasz: A keresztény sereg 1444-ben a béke megszegése után indított újabb hadjáratot. I. Ulászló meggondolatlan támadást indított a janicsárok ellen, amely kudarcot vallott, és a király is elesett a csatában.

7. Miért volt jelentős az 1456-os nándorfehérvári diadal?

Válasz: Hunyadi János és serege megvédte Nándorfehérvárt II. Mehmed szultán hadseregétől. A győzelem hosszú időre megállította az oszmánok Magyarország felé irányuló terjeszkedését.

8. Miért változtatta meg Mátyás a törökellenes politika hangsúlyait?

Válasz: Mátyás felismerte, hogy Magyarország önállóan nem tudja legyőzni az Oszmán Birodalmat, ezért elsősorban az ország védelmének megerősítésére törekedett. Megerősítette a végvárrendszert, és erős, zsoldosokból álló hadsereget tartott fenn.

9. Mi volt a fekete sereg, és miből finanszírozta Mátyás?

Válasz: A fekete sereg Mátyás nagy létszámú, zsoldosokból álló, jól szervezett állandó hadserege volt. Fenntartását a megnövelt királyi bevételek, többek között a füstpénz, a koronavám, a sójövedelem és a rendszeresen beszedett rendkívüli hadiadó tette lehetővé.

10. Hogyan különbözött Zsigmond, Hunyadi János és Mátyás törökellenes politikája?

Válasz: Zsigmond elsősorban a déli végvárrendszer és a védelem megszervezésével teremtette meg a törökellenes védekezés alapjait. Hunyadi János aktív támadó hadjáratokkal is megpróbálta visszaszorítani a törököket, legnagyobb sikere az 1456-os nándorfehérvári diadal volt. Mátyás inkább aktív védekező politikát folytatott: megerősítette a végvárrendszert és fenntartotta a fekete sereget.

Szeretnéd magaddal vinni tanuláshoz? Töltsd le ingyen PDF-ben!