Történelmi aukció – Licitáljunk a múlt kincseire!

Egy egyszerű, mégis gondolkodtató ismétlő feladat év végére vagy a tanév elejére

A történelem értékéről sokat beszélünk a diákoknak, de ritkán kérdezzük meg tőlük, szerintük mi az igazán értékes a múltból. Vajon egy korona, egy törvény vagy egy találmány ér többet? És egyáltalán létezik erre helyes válasz?

Az ismétlő órák egyik legnagyobb kihívása, hogy a diákok ne csak felsorolják a tanult fogalmakat, hanem képesek legyenek azok jelentőségét is mérlegelni. Vajon fontosabb volt a Szent Korona vagy az Aranybulla? A Gutenberg-féle nyomdagép vagy a gőzgép? A válasz önmagában talán nem is a legérdekesebb – sokkal inkább az, hogyan jutnak el hozzá.

A Történelmi aukció játék éppen ezt a gondolkodást ösztönzi. Nincsenek egyértelmű jó vagy rossz megoldások – csak jól vagy kevésbé jól megindokolt döntések.

Előkészítés

A játék elején közösen gyűjtsük össze a tanév során megismert fontos történelmi tárgyakat, dokumentumokat, emlékeket vagy találmányokat. Kézzelfogható dolgokat gyűjtsünk össze és írjunk fel a táblára.

A táblára például 6. osztályban felkerülhetnek:

1. Szent Korona
2. Aranybulla
3. Képes Krónika
4. Corvinák
5. Vizsolyi Biblia
6. Thököly koronája
7. Rákóczi szabadságharc zászlaja
8. Santa Maria (Kolumbusz hajója)
9. Galilei-féle távcső
10. Gutenberg-nyomdagép
11. Az USA alkotmánya
12. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata
13. guillotine
14. gőzgép
15. Stephenson gőzmozdony
16. távíró

Majd közösen megvitatva válasszuk ki azt a tíz legfontosabb tárgyat, amelyek végül „árverésre” kerülnek.

Kezdődhet az aukció!

A diákok 3–4 fős csapatokban dolgoznak.

Minden csapat kap azonos mennyiségű tetszőleges játékpénzt, például 100 000 történelmi kreditet, amelynek egyetlen célja, hogy döntéshelyzet elé állítsa a tanulókat. Ha van, a képzeletbeli pénz helyett rulettérmét, vagy más játékpénzt is adhatunk a csapatoknak.

A feladat egyszerű: Osszátok el a kapott összeget a tíz történelmi tárgy között! A pénz csupán azt fejezi ki, hogy mekkora történelmi jelentőséget tulajdonítanak az adott tárgynak.

A csapatok nem egymás ellen licitálnak, hanem befektetik a 100 000 kreditjüket azokba a történelmi tárgyakba, amelyek szerintük a legnagyobb értéket képviselik.

Néhány szabály:

• a teljes összeget fel kell használni;
• legalább öt, legfeljebb tíz tárgyra lehet költeni;
• egy tárgyra bármennyi kredit adható.

A csapatok például így dönthetnek:

Tárgy	Összeg
Gutenberg-nyomdagép	30 000 K
Szent Korona	25 000 K
gőzgép	20 000 K
Aranybulla	12 500 K
Santa Maria, Kolumbusz hajója	12 500 K

Másik csapat egészen más sorrendet állíthat fel. Ez így van rendjén.

Itt kezdődik az igazi játék

Amikor minden csapat elkészült, kezdődhet az érvelés. Nem az a kérdés, hogy ki „nyert?”, hiszen itt nincs győztes licit. A lényeg az, hogy a csapatok megindokolják döntéseiket. Felsorolják a választott tárgyakat és a befektetett krediteket, majd megindokolják a választásukat és a kialakult sorrendet.

Például: a Gutenberg-nyomdagép azért került a csapat listájának élére, mert alapjaiban változtatta meg az információk terjedését Európában. Lehetővé tette a tudományos ismeretek gyors és széles körű elterjedését, felgyorsította a reformáció eszméinek terjedését, és jelentősen csökkentette a könyvek előállítási költségét. Ennek következtében a tudás hozzáférhetőbbé vált, ami hosszú távon átalakította az oktatást, a gondolkodásmódot és a kultúrát is.

Ha kell, kérdésekkel segíthetjük az érvelést.
Érdemes további kérdéseket is feltenni, mint:

• Miért lett nálatok a Szent Korona a második?
• Miért kapott több pénzt a Gutenberg-nyomdagép, mint a gőzgép?
• Miért maradt ki teljesen a guillotine?
• Ha még 20 000 koronát kaptatok volna, melyik tárgyra költöttétek volna?
• Melyik tárgynál volt a legnehezebb dönteni, hogy licitre kerüljön?

A diákok ilyenkor óhatatlanul érvelni kezdenek. Egyik csapat szerint a nyomdagép változtatta meg leginkább Európát, mások úgy vélik, hogy a Szent Korona a magyar történelem szempontjából felbecsülhetetlen jelentőségű. Megint mások az ipari forradalom miatt a gőzgépet emelik az első helyre.

És mindegyik álláspont lehet védhető.

Érdemes vigyázni arra, hogy a licit ne csak a legbeszédesebb diákok versenye legyen.

Játékváltozatok

Második kör: Az érvelések meghallgatása után minden csapat újra átgondolhatja a befektetéseit, és tetszés szerint átcsoportosíthatja a kreditjeit. A módosításokat ismét indokolni kell. Ez jól megmutatja, hogy egy meggyőző történelmi érv képes megváltoztatni a véleményünket.

Szerepjátékos változat: Minden csapat más-más történelmi szereplő vagy társadalmi csoport (például humanista tudós, reformkori politikus, középkori király, szerzetes vagy iparos) nézőpontjából értékeli a tárgyakat. Így ugyanaz a történelmi emlék egészen eltérő jelentőséget kaphat attól függően, ki tekint rá.

Forráselemző változat: A tárgyak neve helyett képeket vagy rövid forrásrészleteket kapnak a csapatok. Először azonosítaniuk kell, hogy milyen történelmi emlékről vagy találmányról van szó, és csak ezután kezdődhet az aukció.

Licitálós aukció: A tanár egyesével bocsátja „árverésre” a történelmi tárgyakat. Minden csapat ugyanazzal a kezdőtőkével indul, és egymás ellen licitálva próbálja megszerezni a számára legfontosabb emlékeket. A győztes kifizeti a végső licit összegét, a tárgy pedig hozzá kerül. A játék végén minden csapatnak meg kell indokolnia, miért éppen ezekre a tárgyakra költötte a pénzét, és miért érte meg ilyen magas összeget áldozni rájuk.

Villámaukció: Az aukció közben a tanár bejelent egy-két új, korábban kimaradt történelmi emléket, amely felkerül a listára. A csapatoknak újra kell tervezniük a stratégiájukat.

Szinte bármilyen témára

A játék szinte bármelyik témakörre könnyen átalakítható. Néhány példa:

• Magyar történelem: csak magyar történelmi ereklyék, dokumentumok és jelképek kerülnek az aukcióra (például Szent Korona, Aranybulla, Gesta Hungarorum, Vizsolyi Biblia, Corvinák, Rákóczi-zászló).
• Világtörténelem: a tanulók az emberiség történetét leginkább formáló találmányok, dokumentumok és tárgyak között osztják szét a kreditjeiket.
• Egyetlen korszak feldolgozása: például csak az ókor, a középkor, a reformkor vagy az ipari forradalom emlékei szerepelnek.
• Több éves tananyag ismétlése: minden korszakból egy-két jellegzetes tárgy kerül be a tízes listába, így a diákoknak az egész tananyagot, komplex következtetéseket kell átgondolniuk.

Akár egy-egy témakör lezárására, akár év végi ismétlésre használjuk, a Történelmi aukció abban segít, hogy a diákok ne csupán felidézzék a tanultakat, hanem értékeljék is azok jelentőségét. És talán ez az egyik legfontosabb történelmi kompetencia: felismerni, hogy a múlt emlékei nem egyformán formálták a történelmet.

Figyelmedbe ajánljuk hasonló cikkeinket:

• Fogalomlánc zsiványkártyákkal – pörgős ismétlőjáték
• Minden 10 falu építsen templomot! – Játék az államalapítás koráról!