Fénylik, mint Salamon töke – Világító tökök az Árpád-korban

Ki gondolná, hogy még a Képes Krónika is megemlékezik a töklámpásokról? A világító tökök története egészen az Árpád-korra, a XI. századra tekint vissza. Az írott hagyomány Salamon királyunk nevéhez köti, és innen a „fénylik, mint Salamon töke” mondás eredete.



Salamon fametszetes portréja a Thúróczi-krónika 1488-as kiadásában

Salamont a német uralkodó juttatta a magyar trónra 1063-ban. Fehérvári koronázásán személyesen IV. Henrik is jelen volt. Cserébe királyunk bőkezűen megajándékozta. Még a hagyomány szerinti Attila hun király kardja is ekkor került el hazánkból. Így hát nem csoda, hogy már uralkodása kezdetén felkelt ellene Géza unokatestvére lengyel támogatással, akit László testvére is segített. Ugyan 1064-ben békét kötöttek, ez azonban nem bizonyult tartósnak. Végül 1074-ben Salamont legyőzte Géza és László. A vesztessel szemben azonban I. Géza, majd sokáig I. László is illegitim király maradt. Végül 1081-ben Salamon meghódolni kényszerült Szent László előtt. 1082-ben mégis merényletet készült elkövetni ellene, így “nyugtalan vére” miatt László Visegrádon börtönbe záratta. Az őröknek parancsba adta, hogy sötétedés után töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy éjszaka is szemmel tarthassák a rabot. A különleges fények azonban nemcsak a vár foglyát világították meg, hanem a Dunán közlekedő hajósoknak is támpontul szolgáltak. Innen ered a „fénylik, mint Salamon töke” mondás.

Az eredeti vár, ahol a király egykor raboskodott, mára nem maradt fenn. Romjainak köveiből építtetett fellegvárat IV. Béla a tatárjárás után. A jelenleg is meglévő Salamon-torony tehát nem az eredeti börtöntorony, de egykori királyunk emlékét őrzi.

További történelmi eredetű közmondások:

Segíts, hogy még több szülőhöz és pedagógushoz eljuthassanak ötleteink, módszereink! Lájkolj bennünket és kövess a Facebookon is! Köszönjük!

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*