Dallamok a történelemórákon

A zene jótékony hatásáról hosszú oldalakon keresztül lehetne írni: kikapcsol, megnyugtat, felfrissít. Egészen biztos, hogy jó hatással van a tanulásra is. Használjuk a dalokban, zenékben rejlő lehetőségeket történelemórán is!

A zenének is van történelme

A zene a legősibb időktől végigkíséri az emberiség történelmét. Már az őskorból származó leletek is arról tanúskodnak, hogy az emberek már a kezdet kezdetén is használtak hangszereket, valószínűleg énekkel, tánccal kísérték a szertartásaikat. Ahogy változtak a szokások, életkörülmények, a kultúra, úgy változott a zenei stílus is. Minden kornak megvan a maga zenéje, „slágere”, színesítsük ezekkel a történelemórákat is!

Élő zene

Minden korszakhoz kereshetünk korhű zenét, egyszerűen illusztrációnak, de ennél tovább is mehetünk! Életre is kelthetjük a történelmet, zenei kísérettel. Ha szerencsénk van, van az osztályban olyan tanuló, aki jár zeneiskolába és szívesen játszik a hangszeren akár töriórán is.

Néhány példa a történelemórák „megzenésítéséhez”

Himnusz

A magyar Himnusz egy rövid történelmi összefoglaló is egyben. Ez a mindenki által ismert mű több történelemórán is előkerülhet. A szöveget többnyire már ismerik a felső tagozatosok, csak pontosítani kell a sorok jelentését. A második versszak a honfoglalás, a harmadik versszak Mátyás királyig, a negyedik a török korszak, stb tanulásakor aktuális.

Históriás énekek

A várháborúk tanulásakor nem érdemes kihagyni a históriás énekeket, az egri történetet Tinódi Lantos Sebestyén elbeszéléséből is megjegyezhetik a tanulók.

Kuruc dalok

A Rákóczi felkeléshez kapcsolódó kuruc dalok közül talán a Tyukodi pajtás a legismertebb, de érdemes a kevésbé ismert dalokat is meghallgatni tárogatón. Például a Rákóczi indulót.

(Az elmúlt tanévben több iskolában is meghallgathatták, megnézhették a hangszert a gyerekek élőben is.)
A Rákóczi szabadságharc csatáiban ezt a hangszert alkalmazták jeladáshoz, valamint a kuruc táborokban énekléshez, tánchoz is ez a hangszer szolgáltatta a zenét.

A nemzeti jelképek születése

A reformkorban a nemzeti eszme megerősödésének köszönhetően nálunk is nemzeti jelképek születtek. A korábban már említett Himnusz és a Szózat. A reformkornál a nemzeti összefogást, a nemzeti öntudatra ébredést hangsúlyozzuk a zene meghallgatása előtt.

Kossuth-nóták, toborzók

Az 1848/49-es szabadságharchoz rengeteg Kossuth-nóta, katonadal, toborzó kapcsolódik. A választék tehát bőséges, kinek melyik dal áll közelebb a szívéhez.

A Történelemtanárok Egyletének összeállítása, Hantos István: Dalok a történelemtanításban címmel. Ebben az anyagban a XX. század tanításához találhatók ötletek.

Történelmi eseményekről szóló dalok:

A sokat vitatott Rosenberg Dani a holokauszt témánál alkalmazható, akár vitaindítóként is.

A 2. világháborútól az 1956-os forradalmat követő évekig meséli el Zorán egy család történetét, a Volt egy tánc című dalában. Ehhez a dalhoz kész feladatsort is találsz már a neten, itt.

Rákosi-, vagy a Kádár-korszak úttörő dalait is megmutathatjuk a gyerekeknek. Ehhez a korszakhoz már az idősebb rokonok élményeit is meghallgatják, órán pedig elmesélhetik, mit mondott a mama, papa, milyen volt iskolásnak, úttörőnek lenni akkoriban.

A világtörténelem tanulásakor is énekelhetünk

A francia forradalomnál szinte kihagyhatatlan a Marseilles.
Egy francia kapitány indulót írt a frontra induló katonáknak, amely rendkívül gyorsan nagy népszerűségre tett szert.

Az amerikai polgárháború tanításakor kihasználhatjuk a lehetőséget, hogy elmeséljük, az a dal, ami nálunk egy vicces kis gyerekdalként terjedt el, eredetileg egy amerikai farmerről szólt, aki kiállt a rabszolgák felszabadításáért. A feketékért folytatott küzdelme az életébe került.
A magyar szöveg nagyon távol áll az eredeti történettől!

1917-es orosz forradalom és bolsevik hatalomátvételnél, illetve a Szovjetunió történeténél az Internacionálé lehet aktuális dallam, amelyet magyarul is meghallgathatunk.

Zene és a történelem kapcsolata

Vannak olyan dalok a magyar zenei repertoárban, amelyeknek a megírásáról legendák szólnak. Első ránézésre érthetetlennek tűnik, hogy miért éppen az a zene kapcsolódik például egy forradalomhoz. Ezeket a különleges lehetőségeket úgy is kiaknázhatjuk, hogy otthoni feladatnak kiadjuk a gyerekeknek. Készíthetnek belőle kiselőadást, házi dolgozatot, diasorozatot.

Ötletek kutatómunkára:

– Mikor és hol született meg a Kossuth-nóta, az Esik eső karikára?
– Mikor és miért íródott a Székely himnusz? Milyen volt az utóélete?
– Miért éppen a Beethoven: Egmont-nyitány lett az 56-os forradalom zenei jelképe?
– Miért Beethoven Örömódája lett az Európai Unió himnusza?

Előkészítés

Minden dal, zene feldolgozása előtt célszerű megbeszélni a dalban szereplő eseményeket, ha ismert, akkor a dal születésének körülményeit, a dal további történetét.
(Miért írtak például annyi toborzónótát, katonadalt 1848-ban?
Hogyan lett egy egyszerű indulóból – Marseilles – egy ország nemzeti himnusza?)

Hogyan segíti a zene a tanulást?

A dallam, a ritmus, a rímek segítik a memorizálást! Aki nem szeret történelmet tanulni, viszont lelkesen énekel, biztos, hogy sokkal könnyebben megjegyzi a tananyagot egy-két dal segítségével. Adhatunk olyan feladatot is órán, hogy egy ismert dalt írjanak át, szedjék rímbe az eseményt, meséljék el zenei kísérettel a tananyagot!

Szoktál énekelni, zenét hallgatni történelemórán? Melyik dalt, hogyan szoktad feldolgozni?

Tetszett ez a bejegyzés? Bátran oszd meg barátaiddal a Facebookon, és/vagy lájkold az oldalunkat!